friss a hírbehozó blogon

Nincs megjeleníthető elem




A provinciális "világháló"

2006.03.27. 20:28 hírbehozó

A The Punch közöl cikket arról, hogy hol a legdrágább a világon az internetezés. Mielőtt csípőből löknénk, hogy Tokió vagy Genf, esetleg Oslo, és tovaklikkelnénk, a cikk hidegzuhanyként önti a nyakunkba: Nigéria. Végülis ja, a "legdrágább" mindjárt két dolgot legalább jelenthet: világviszonylatban, valamint a helyiek átlagkeresetéhez mérten. Természetesen most nem az előbbiről van szó.

A cikk szerzője a University of Washington egyik felmérésére hivatkozik, melyet ugyan máshol nem találtunk meg, és a UW-ról is utoljára akkor hallottunk, mikor egyik professzorát felfalta egy méretes krodkodil. Tehát azért kezeljük fenntartásokkal a hír valóságtartalmát, bár éppen azt sem mondhatnánk, hogy hihetetlen, hogy Nigériában a legdrágább mulatság a helyieknek a netezés.

Nos tehát, a Punch szerint a nigériai Lagosban egy átlagos keresetű netező fizetésének 75 százalékát kell leperkálnia egyetlen óra netezésért. Lássuk be, nincs az a Kovács Kálmán, amiért cserélnénk a lagosiakkal. Az is igaz, hogy az állítólagos kutatás más szempontból is érdekes: Nigéria ugyanis nem a világ legszegényebb országa. Ott van például Szomália, ahol sokkal rosszabbul élnek az emberek. Vagy Malawi. A legelérhetetlenebb mégis Nigériában a világháló.

A cikk szerint természetesen nem elszigetelt jelenségről van szó, hiszen a világ döntő többsége nem fér hozzá az internethez. Ennél talán sokkal érdekesebb megállapítás, hogy a fejlődő országokban az emberek valószínűleg márcsak azért sem interneteznek, mert nincs mit nézni a világhálón. A net zöme nyugati nyelven, nyugatiaknak, nyugatiakért íródik, így nem csoda, ha nem tudjuk megnevezni a nigériai Indexet vagy Iwiwet, vagy akárcsak Malawi domainvégződését.

Szintén érdekes megállapítás, hogy a nyugati világgal ellentétben a fejlődő országok nagyvárosaiban az emberek jellemzően nem otthonról, iskolából, munkahelyről, hanem netkávézókból érhetik el a netet, és bizony ez is lehet gátja a netkultúra terjedésének. A cikkben arról is olvashatunk, hogy mikor információs korról beszélünk, akkor szinte kizárólag a nyugati világ lebeg a szemnünk előtt. Merthogy a fejlődő országokban nem hogy az internet drága és kevésbé érdekes mulatság, de ráadásul a számítógépek sem számítanak közönséges fogyasztási cikknek.

Amiket leírtunk, persze tűnhetnek axiómatikusnak, magától értetődőnek, de azért néha nem árt megállni, és körbenézni, mielőtt rohannánk tovább a web általunk ismert, ám ötmilliárd ember számára mégcsak fel sem fogható szép, új világába.

komment Címkék: az olvasó agya

Ezt a művet Creative Commons 2.5 Magyarország Licenc alatt tették közzé. Hivatkozz! Ne add el! Így add tovább!
Creative Commons License
süti beállítások módosítása