Kezdhetnénk a sablonos szövegekkel, meg hogy történetileg innen jön, ide tart ez az egész bloggolás. De legyünk rendhagyóak. Hisz ez is csak egy blog. Sokféle netes napló létezik. Magyarországon egyelőre a személyes hangvételű "felkeltem és sütött a nap" témájú blogok a menők. Nyugaton, Távol-Keleten szintén, de ott azért népszerűek egyebek is. Például több százezer hírblog, polblog, kultblog, firmblog. Előbbiek persze a blog témájára utalnak, és innen már el is jutottunk az internetes napló egyik legfontosabb paraméteréig. Téma szerint leválogathatjuk a többmilliós blogözönt. E szerint keresünk blogokat, e szerint leszünk rabjai egy-egy oldalnak. A téma. As always.
A voyeurködés sem mellékes persze, hiszen a személyes és a vállalati vagy politikai blogokban éppen az a közös, hogy mind a behind-the-scenes érzést erősíti. Mi történik a szomszéd lakásban, mi történik egy cégen belül, egy politikai pártban, egy kisállatkereskedésben. Ezek az igazán érdekes blogok, szó se róla.
A blog tulajdonsága az is, hogy személyessége folytán talán szabadszájúbb, mint sok szerkesztett, kontrollált tartalmat produkáló internetes vagy offline lap. Ez egyrészt jó, hiszen, többször találkozunk olyan jelzőkkel, hogy fasz, vagy hogy ez egy görény, mint a Financial Times-ban, de azért ennek is megvannak a keretei.
Hiszen a blogger pontosan tudja, hogy elsősorban nem sajátmaga elkápráztatására ír bejegyzéseket, hanem azért, hogy azokat mások elolvassák. Ez egy bizonyos bulvárosodás vagy önkontroll felé is vezet, hiszen az ember disztingvál a homályban maradó blogolvasók kedvéért, vagy ha épp a határátlépésből űz sportot, azt is a potenciális olvasó kedvéért teszi.
A szabadság tehát a blogok világában éppen olyan viszonylagos, mint más internetes tartalom esetében.
Lehet-e pénzt csinálni a blogokból? Persze hogy lehet, ma már rengeteg olyan szolgáltatás van mely bannercseréréért, reklámfelületért ad pénzt a bloggernek. Persze nem szabad elfelejteni, hogy itt viszonylag kevés pénzről beszélünk, és érdemesebb pornószájtot vagy online nyerőgépeket működtetni, mint blogunktól várni a havi rezsirevalót.
A blog hátránya pénzügyi szempontból, hogy viszonylag ritkán firssül. Még a főállású bloggerek is csak néhány bejegyzést nyomatnak naponta, ami olyan kevés tartalom, ami behatárolt oldalletöltést képes generálni, ergo a bevételek is limitáltak.
A blog filozófiája végtelenül egyszerű, és hát ugyanazt el lehet róla mondani, mint az összes posztmodern jelenségről: új is meg nem is. A spanyol viasz van itten feltalálva, csak épp egy új névvel illetjük. Igazából a blog nem más, mint annak a lehetőségnek a megteremtődése, hogy bárki képes felhasználóbarát szerkesztőségi felületen interneten megjelentetni saját tartalmakat.
Egyes blogok egyenesen úgy néznek ki, mint a hagyományos hírportálok: hírszerű szövegek, fórumok, napi reflexió a történésekre. Mások nem többek egy egyszerű naplónál vagy képgalériánál. A blogban a legjobb, hogy rengeteg van belőle, így nincs pótolhatatlan blogger (sem), nincs pótolhatatlan tartalom. A második legjobb benne, hogy senki sem várja el tőle, hogy hitelesen, precízen, objektíven tájékoztasson. Bele van kódolva a füllentés, a félremagyarázás, és a tökéletes hazugságvilágok is.
És ezt még mindig a jó íráskészséggel rendelkezők, meg az online újságírásban gyakorlottak, valamint a bennfentes kéténűek és a skizók csinálják a legjobban. De erről majd inkább máskor...
