
A szakértők ugyanakkor abban megállapodnak, hogy relatíve keveset tudunk a földrengések természetéről, és ilyeténképpen kevés tudásunk van a cunami kialakulásának pontos feltételeiről is. Jóllehet a mostani rengés 8,7-es volt, és a karácsonyi cunamit egy 9-es erősségű földmozgás okozta, a tudósok szerint a két érték között - hatásait tekintve - nagy a különbség.
Visszatérve az epicentrumra: a szakértők szerint míg a múltkori esetben a nyílt tengeren zajlott a földrengés, addig most közel esett a szumátrai partokhoz, mely szintén csökkenti a szökőár kialakulásának esélyét. Merthogy a mostani rengés is okozott cunamit, csak épp olyan kicsi volt, hogy a partokon szinte észlelni sem lehetett.
Laikus következtetésünket tehát úgy vonhatjuk le, hogy a pusztító cunamit okozó földrengésnek erősen közelítenie kell a Richter-skála szerinti 9-es fokhoz ( ez átlagosan csak minden 20 évben fordul elő a Földön), és ezzel együtt kell járnia annak, hogy a rengés epicentruma a tengerfenék magasabb régióiban legyen, ráadásul a nyílt vizen.
Mindezekkel együtt a cunami pici misztifikálásával állunk szemben, hiszen a mostani földrengés egymagában több mint 1000 ember életét követelte. Tehát azt nem állíthatjuk, hogy az óriási szökőár nélküli földmozgás üdvözítőbb és gyámoltalanabb lenne.