Úgy szeretem, amikor a Munkáspárt hírünket kelti a nagyvilágban. Most éppen azzal, hogy a nagy Ho Chi-Minh 115-ik születésnapjára emlékezik. Thürmer Gyula ennek kapcsán valami olyasmit is mondott, hogy a vietnámi kommunista vezér tettei nem állnak messze attól, amit ők csak szocialista ügynek neveznek.

Ugyancsak a magyar kommunista politikus szerint Ho Chi-Minh 1957-es látogatása "nagy hatást gyakorolt a magyar emberekre". Képzelem, hogy néhány hónappal a forradalom leverését követően milyen légkörben hallgatták a messziről jött elvtársat. Szeretnénk áthallani valamit a vietnámi háborúval kapcsolatban is. Nyilván a megemlékezésen lesz mód összekeverni a függetlenségért vívott harcot az elnyomással, a demokráciát a diktatúrával. És hogy a vietnámiak hogyan látják egykori vezetőjük ténykedéseit, nem tudom megítélni. Egyrészt biztosan hős (a vietnámi háború okán), másrészt meg...

(Megj.: Ne tévesszen meg senkit, a vietnámi neveket azért nem írjuk át fonetikusan, mert azon kevés ázsiai nyelvek közé tartozik, melyek latin betűket használnak.)