Két téma foglalkoztatja a napokban az amerikai bloggereket. Az egyik szerint FBI-ügynökök figyelték meg tavaly a New York-i republikánus és a bostoni demokrata elnökjelölő pártgyűlések idején azokat a weboldalakat, melyek a rendezvények idejére tüntetésre buzdítottak. Az Amerikai Polgári Szabadságjogi Unió (ACLU) elsősorban azt sérelmezte, hogy az FBI a terrorelhárító egységére bízta ezt a feladatot. A jogvédők szerint ez egyben bizonyíték arra, hogy a Bush-adminisztráció 9/11 után összemossa a terrorizmust a politikai tüntetésekkel.

A másik ügy főszereplője egy republikánus kongresszusi képviselő. Tom Tancredótól egy beszélgetős műsorban azt kérdezte a riporter, hogy mi lenne a megfelelő válaszlépés, ha mondjuk nukleáris töltetekkel támadnának meg amerikai városokat. A politikus azt válaszolta, hogy ha bizonyossá válna, hogy fundamentalista muzulmánok állnak a támadás mögött, "ki lehetne lőni a szent városukat". A riporter vissza is kérdezett, jól érti-e, hogy Mekkáról beszél. Jól értette. Később a republikánus képviselő szóvivője (!) úgy magyarázta a nyilatkozatot, hogy az csupán egy hipotetikus kérdésre adott hipotetikus válasz volt.

Utóbbi kapcsán sok blogger megjegyezte, hogy Tancredo véleménye egyáltalán nem elszigetelt jelenség a mai Egyesült Államokban. Az erő politikája tehát úgy tűnik, még mindig tartja pozícióit. Akkor is, ha - akárcsak Irakban vagy Afganisztánban - nem vezet meggyőző eredményre. Ettől függetlenül Mekka megtámadásának felemlegetése felháborító és megengedhetetlen. És a felvetés megelőlegezi azt a gondolkodásmódot is, hogy muszlim terroristák tetteiért az egész muszlim közösséget kellene megbüntetni. Ezt pedig egyetlen jó érzésű ember sem fogadhatja el. Az első téma kapcsán csak annyit jegyeznénk meg, amit már korábban is megtettünk: szeptember 11-ei valóban sok mentséget szolgáltat Bush számára. Sokmindent elnéznek neki a "terrorizmus elleni harc" miatt, de azért a politikai véleménynyilvánítás talán mégsem terrorizmus. Persze mostanában a józan észt felemlegetni, arra hivatkozni: ciki, ódivatú, avitt.