Befújt az ablakon a szél egy mailt. Szétcsapták a bitek a muskátlit. Már a mail fejlécétől is kirázott a hideg. A támogatók közt ugyanis szerepel a MÚOSZ is, ami több mint bizalmatlanná teszi az embert. A lényeg, hogy októberben indul egy csak újságíróknak szóló honlap, Press Only címmel.

Nem elég azonban erről tájékoztatni a szerencsétlen újságírókat, egyből egy kérdőívet is felkínálnak kitöltésre. (Úgy látszik ma ez trendi.) Először arra kíváncsiak, hogy használok-e számítógépet munkahelyemen. Miért, van olyan szerkesztőség, ahol nem használnak? Ja, biztos a MÚOSZ-nál még az írógép a divat, nem a gonosz internetre köthető még gonoszabb számítógép.

Aztán jön a következő kérdés arról, hogy használok-e webkamerát a munkahelyemen. Már hogyne. Rá van irányítva a fejemre, és a főnök szobájába vetíti a képet. Mondanom sem kell, hogy az egyik következő kérdés így szól: "Van-e Önnek internet hozzáférése a munkahelyén?" Hogy a röhejesség csúcsára is elérjünk, azt is megkérdezik, hogy munkahelyemen modem, adsl, bérelt vonal vagy kábel van-é. Már hogyne, betárcsázós modem van, azon löködöm a százmegás fájlokat ide-oda. A főnöknek meg bekötötték az akciós chellót a bőrfotelbe.

Na ezen a pontos vált nyilvánvalóvá számomra, hogy a MÚOSZ keze van a dologban. Honnan máshonnan származhatnak még ilyen frappáns, időszerű kérdések? A flash-alapú kérdőív azonban nem ereszt, és rákérdez arra, hogy télleg szoktam-e használni az internetet munkámhoz vagy csak az online passziánsz kedvéért kattintok rá a böngészőre. Aztán ismét egy releváns kérdés az újságírókhoz: szokott-e az interneten "hír vagy információ típusú tartalomszolgáltatásokat használni." Kizárt dolog. Csakis a passziánsz.

Manapság egy újságíró nyilván faxon meg levélen érdeklődik, és könyvtárból tudja meg, hogy hányan laknak Washingtonban. A faszság netovábbja csak most következik: "szokott-e filmet, zenét letölteni". ÁÁÁ, dehogyis, az illegális, és az újságíró erkölcsös, úgyhogy már hogy képzelik.

Aztán jön egy olyan kérdés is, hogy az online médium hatóköre: "nemzetközi, országos, regionális, városi". Igen, az online médium megáll a város határánál és fejbe lövi magát. A budakalásziak meg szívják a fogukat, hogy őhozzájuk ez a városi internettartalom csak nem akar eljönni.

Egyszerűen nem vagyok képes lezárni ezt a bejegyzést, mert jön a következő kérdés: "Előfordult-e Önnel, hogy el szeretett volna menni sajtótájékoztatóra, de végül mégsem tette?" Ezen a ponton már zokogok.