A mai manhattani reggel mély kétségek közé sodort. Egyszerűen képtelenség volt eldönteni a magasházak közt az égre kandikálva, hogy akkor most jó idő lesz vagy sem. Valójában a szokásos történt. A szobánkból látni a napot, de ha lemegy az ember a felhőkarcolók közé, arra van kárhoztatva hogy árnyékban és huzatban közlekedjen, ami azt a bizonyos hőérzetet erősen próbára teszi.
Végül kardigános időnek saccoltuk, és el is indultunk gyalog a Times Square irányából a Madison Ave felé. A téren először találkoztunk össze New York egyik élő nevezetességével, a
Az egész persze messze nem olyan bizarr, mint azok a kigyúrt modellcsávók, akik divatüzletek bejáratánál egy szál alsónadrágban csábítgatják be a vásárlókat. Nem mintha New Yorkban az expresszív szexualitás tabutéma lenne.
Útban a 5th Avenue felé összefutottunk a Colbert Report plakátjával. (celebspotting #2) Persze felmerült bennünk, hogy elmehetnénk az egyik show-ra, csakhát mivel a magyar bizottság megfúrta az M0-s híd névszavazást, félő, hogy származásunkra tekintettel nehéz perce elé néznénk Colbert ketrecében.
Inkább a Sony Centerbe csábultunk be. Itt van egy állandó kiállítás, mely egyből egy átvágással kezdődik. Egy robotnak beszélhetünk, és ő készségesen válaszol is minden kérdésünkre. Bent, a kiállításon aztán látni, hogy valójában egy ember irányítja és kölcsönzi a hangját a robotnak.
A Sony kiállítása egyébként egy béna Tussauds-panoptikumhoz hasonlítható csak. Nem érdemes pénzt fizetni érte. Higgyék el, az aulában látható pókember sokkal érdekesebb. (celebspotting #3)
Sajnos a mai napra nem jutott igazi celeb. Pedig a Gawker Stalker szerint ha egy kicsit több szerencsénk van, összefuthattunk volna sztárokkal Manhattan szívében.
Fájdalomdíjul az Apple-üvegkalitkában merültünk alá. Sok érdekeset nem láttunk. Emberek ülnek a kiállított gépek előtt és sakkoznak meg csetelnek. Olyan mint egy Apple-kiállítóterem, na. Minek is várnánk többet.
A Central Park következett. Egy futó izomgörcs leápolását követően megkerültük az állatkertet, majd a múzeumok felé vettük az irányt. A Guggenheim például renoválás alatt van. Úgyhogy kívülről nem épp feltűnő, belülről annál impresszívebb.
A Central Park egyébként pont olyan mint amilyennek az ember képzeli: rendben tartott, takaros park, ami maga egy országnyi területen fekszik, kis tematikus helyekkel (pl. mesterséges tó, játszótér, gyep leosztásban), sok-sok kocogó iPod-reklám és mókus, mókus, mókus. Ők a nap celebjei.
A magyar negyedről majd holnap.