Kollégának angolból és németből is felsőfokú nyelvvizsgája van. Angolul makog, németül meg gyakran az alapszavakkal is bajlódik. Másik példa: még az átkosban szerzett orosz felsőfokú nyelvvizsgát, mára pedig a cirill betűk is megakasztják, hát még a beszéd. Mostanában főleg politikusok önéletrajzában olvashatunk olyat, hogy "társalgási szinten" beszéli az X nyelvet. A társalgási szint egyesek szerint a gördülékeny, akár részletekbe menő idegennyelvű csevejt jelenti, de megint mások szerint a "meg tudok szólalni angolul"-lal egyenlő. Sőt, vannak, akik az alapfokú szóbeli nyelvvizsgához társítják a társalgási szintet.

Mindeközben pedig az egyetemeken ma már legalább két nyelvvizsgát kell letenni a diplomához. A munkahelyeken nagy a szórás. Van ahol nem is kíváncsiak a tényleges nyelvtudásra, csak a vizsgapapírt kell csatolni a jelentkezéshez, máshol meg köszönik szépen, nem kérnek papírokat, inkább elcseverésznek veled 10 percet az adott idegen nyelven. Abból úgyis kiderül, hogy megfelelsz-e. Arról nem beszélve, hogy vajon hány magyar anyanyelvű ember állná meg a helyét egy felsőfokú magyar nyelvi vizsgán. Nagy lenne a meglepetés.

Összehasonlításul itten van az Euro Nyelvvizsga szintbesorolása: alapszint, középszint és felsőszint szint.