Benjamin Gross a NewScientistnek azt mondta, szerinte az ilyen jellegő e-mailtovábbítgatás fontos szerepet játszhat a kapcsolatépítésben, meglévő kapcsolatok fenntartásában. Anonim kérdőíveket töltettek ki netezőkkel, és így jutottak arra a következtetésre, hogy a vicces linkek küldözgetése nem csak szórakozás, de szociális kapcsolataink erősítésére vagy gyengítésére is alkalmas. Nagyon fontos, hogy jól tudjuk megítélni, az adott link vajon tetszene-e annak a személynek, akinek továbbítani szeretnénk. Anélkül, hogy beszélgetésbe elegyednénk ismerősünkkel, virtuálisan mégis erősíthetjük kapcsolatunkat a találó linket tartalmazó e-mail elküldésével.
Persze a levélforwardolós kapcsolati-hálóépítésre nem csak a magánemberek, de a cégek és a politikusok is felfigyeltek. A világ fejlettebb részein, ahol a lakosságnak egy meghatározó része rendelkezik e-mail címmel, a marketingkommunikáció egyik eszközévé nőtte ki magát a "privátban" továbbított céges reklámok küldözgetése. Ezek a reklámok rendszerint szabadosabbak, mint a nyilvánosságnak szánt hirdetések, és ráadásul maguktól terjednek tova. A politikusok aktuális üzeneteiket ma már gyakorta sms-eken és továbbküldésre szánt e-mailekben is megfogalmazzák. A cél ugyanaz, mint a vállalatoknál: intim formában, ismerősök kapják-küldik az üzenetet: magas bizalomszint, nagy hatékonyság.
A jelenséget ma már több szoftver segítségével is nyomon követhetjük. A szociális hálók felkutatásában van segítségünkre a Microsoft SNARF-projektje, vagy éppen a ForwardTracking nevű program első verziója. Az e-mailek továbbításával létrejövő kapcsolati hálók tehát feltérképezhetőek, és így kiértékelhetőek is - Szalacsitól a terméknépszerűsítésen át a választásokig.