
A Washington Post hét végi számában nagyösszeállításban foglalkozik a lehetséges járvánnyal. A cikk nem köntörfalazik: járvány lesz, a hathatós felkészüléshez pedig minimum évekre lenne szükség. Magának az írásnak is az a címe, hogy "a világ nem áll készen, hogy kezelje az influenzát".
A nem éppen felületességéről híres lap szerint ha mondjuk jövőre törne ki a járvány, elegendő mennyiségű vakcina hiányában nem lehetne megakadályozni a vírus terjedését - "mely a történelmi tapasztalatok szerint potenciálisan milliók életét is kiolthatja". A lap elemzi azt is, hogy az amerikai kormány az elmúlt években brutális mennyiségben megnövelte az országos méretű járványok megfékézesére fordítandó pénzösszeget. Nyilván nem azért, mert all-clear a helyzet.
De mégis, milyen pusztításra készüljünk fel? A lap visszaidézi a spanyol náthát, mely 1918-19-ben hivatalosan 50 millió, de egyes becslések szerint 100 millió ember életét követelte. Ne feledjük, hogy a Föld lakossága akkor harmada volt a mostaninak. Azt már csak én teszem hozzá, hogy a transzkontinentális vagy országközi közlekedés is sokkal nehézkesebb és ritkább volt, mint manapság.
Az amerikaiak jelenleg is dollárszázmilliókat költenek a felkészülésre, vezető szakértőik szerint elkerülhetetlen a madárinfluenza elterjedése, és valószínűleg az Egyesült Államok sem áll majd készen, ugyanakkor a magyar tiszti főorvos szerint Magyarország készen áll, felkészült, no para. Kérdés, melyik állítás ad okot inkább a pánikra.