Monstre hosszúságú szavazásunk véget ért. Nem csak rekordhosszúságú szavazásról van szó, de egyben úttörő kezdeményezésről is. Ugyanis tudtunkkal Magyarországon ebben a témában még nem készült publikus közvéleménykutatás. Persze ez a mostani sem reprezentatív, tehát semmiképpen sem alkalmas arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőle, de - ahogy mondani szoktuk - tendenciák kimutatására bizonyára alkalmas.

Szóval a téma a párhuzamos médiahasználat volt. Összesen 596 szavazat érkezett. A legtöbben (23%) azt a válaszlehetőséget jelölték meg, miszerint szoktak netezni és közben megy a tévé is. A második legnépszerűbb párhuzamos médiahasználat a rádió+internet párosítás. Ez a szavazatok 16 százalékát adja.

A további adatokból az derül ki, hogy a magazin-, illetve újság lapozgatása inkább a tévé előtt (mellett) szokás. A rádió mindkét esetben hátrébb végzett. Ez egyrészt jelentheti azt is, hogy kevesebbet rádiózunk otthon, másrészt azt, hogy a rádióhallgatás nagyobb figyelmet érdemel szemünkben, mint a meleg fényű tévéképernyő.

Tíz százalék azt a válaszlehetőséget jelölte meg, hogy egyéb kombinációkban űzi a párhuzamos médiahasználat sportját. Mindössze 7 százalék választotta azt, hogy egyáltalán nem használ párhuzamosan médiumokat. Ez az arány mindenképpen azt erősíti, hogy volt értelme feltenni a kérdést. Hiszen 10-ből kilenc esetben kiderült: a párhuzamos médiahasználat beépült a magyarok életébe.

Hogy miért fontos mindez? Elsősorban hirdetői, marketing célok miatt. De azt is megérthetjük, hogy miért olyan népszerűek a neten a tévével foglalkozó hírek, cikkek, egyéb anyagok. Ha az internetezők nagy számban nézik a gép mögül a tévét is, akkor ebben potenciálisan komoly hirdetői lehetőségek vannak. Amerikai közvéleménykutatók e témában még azt is meg szokták kérdezni, hogy "önöknél egy szobában található-e a tévé/rádió és a számítógép". Ezzel lehet visszaigazoltatni a válaszadókkal válaszaik hitelességét. Talán egyszer ezt is megkérdezzük.