Volt
néhány kérdésünk az origóval
kapcsolatban, gondoltuk fel is teszünk közülük néhányat a
legilletékesebbnek, a portál főszerkesztőjének.
Weyer Balázzsal az origó színéről, szagáról, a multimédiás
tartalmakról, a legális letöltésről és a véleményműfaj negligálásáról
is beszélgettünk. Nem mondom, olvasni kicsit hosszú, de azért ritkaságnak számító alkalom...
- Voltak akik azt várták, hogy amikor a Matávból Magyar Telekom lett,
az origo is vált a rózsaszín-szürke színvilágra. Mennyiben érintik az
origót a telekomos változások?
- Akik ezt várták, alulbecsülték a cégcsoport realitásérzékét és
versenytudatosságát. Az origót elsősorban azáltal érinti a
márkaváltás, hogy azzal egyidőben elindult a t-online.hu portál, amely
jelentős részben az origo hét éves története során felhalmozott
tudásra, kapcsolatrendszerre és know-how-ra alapozva jött létre és
ebben számos origós szakelem is közreműködött.
- Bár ebből nem tudtuk meg, mi a cég "realitásérzéke",
"versenytudatossága"... Olvasói oldalról úgy tűnik, mintha a
hírszolgaltatás felől inkább az "egyéb" szolgáltatások felé lépett
volna el az origo. Gondolok itt a Tékára vagy a Zeneáruházra...
- Ebben van igazság és nem is véletlen: tudatos fejlesztés eredménye.
Az a meggyőződésünk, hogy ez a lába a magyarországi
tartalomszolgáltatásoknak még hiányzik, márpedig középtávon ezek
lesznek a növekedés motorjai. A t-online.hu indításával azonban ezek a
szolgáltatások ott már masszívabban tudnak megjelenni, ami lehetőséget
teremt az origo arculatának egységesen tartására. Visszatérve a
realitásérzékre és a versenytudatosságra: médiaterméknél a márkaváltás
sokkal kockázatosabb ügy, hiszen ott a márka nem kis részben maga a
termék, így a márkaváltás egy olyan éles versenypiacon, mint az origóé, ésszerűtlen kockázatot jelenthetett volna (bár komolyan
szóba sem került).
- Nekem tetszett volna a rózsaszín címlap, viszont az albumonkénti több
mint 3000 forintot, dalonkénti 350 forintot sokallom, és gondolom nem
vagyok egyedül. A Téka meg videóstreameket ajánl, de ki néz végig egy
filmet egy kis ablakon át, a monitor előtt? Ha jól értem, amit mondasz,
az origo hírszolgaltatása igazából a multimédiás tartalmakhoz kezd
igazodni, merthogy onnan jön a pénz. A bannerhirdetéses,
oldalletöltéses gondolkodásnak lealdozóban van?
- Félreértettél, de megpróbálom elmagyarázni. Az origo
hírszolgáltatása, amely sosem volt tisztán csak az - gondolj a
Freemailre, a fórumokra, a chatre - nem gyengül, sőt,
továbbra is nagyon fontosnak tartjuk. Továbbra is elsősorban az
úgynevezett szerkesztett tartalmak vezérlik a hirdetési bevételt. A
banner továbbra is az egyik legfontosabb hirdetési forma, de a hirdetők
egyre gyakrabban keresnek különleges megoldásokat. A hírszolgáltatást
próbáljuk kiegészíteni multimédiás elemekkel (meccstudósításhoz
gólösszefoglaló, koncertajánlathoz videóklip), egyszerűen azért,
mert a technológia ma már lehetővé teszi és az olvasóknak jó. Ennek
azonban a fizetős szolgáltatások indításához csak annyi köze van, hogy
azok is multimédia-alapúak és szélessávú hozzáférést igényelnek, így
ezeknél is a szélessáv elterjedése hozta el azt a momentumot, amikor
érdemes volt bevezetni őket. A zeneáruház vagy a filmek
árazását elsősorban a jogtulajdonosoknak és a közös jogkezelőknek
fizetendő díjak mozgatják, itt nincs nagy mozgásterünk, de számítunk
rá, hogy az árak lejjebb is fognak menni és átalánydíjas megoldások is
elképzelhetők középtávon. Ennek ellenére szerintem amíg olcsóbb egy
album itt mint a lemezboltban - márpedig az -, addig nem értem, hogy
miért kellene drágának titulálnunk.
- Talán azért, mert akkor sokan maradnak a BitTorentnél vagy a
DC++-nál, és nem lesz olyan vonzó a legális letöltés. A másik dolog,
ami legalábbis nekem eszembe jut az origóról, hogy kényesen kerüli a
vélemények megjelenítését. Nincs publicisztika rovat, a riportok is
megmaradnak inkább a tudósítások szintjén. Ez így marad a jövőben is?
- Az ingyenességgel valóban nehéz árversenybe szállni, de azért az
internetezők egy jelentős hányadának számít a legalitás és nincsenek a
technikai tudatosságnak azon a fokán, hogy ezeket a klienseket
használják. Ennyi erővel az Adidas-bolt is bezárhatna, hiszen a kínai
piacon kiváló hamis Adidasokat lehet kapni.
Az origo valóban kerüli az újságírói véleményműfajokat. Ennek két oka
van: az egyik, hogy nagyon vigyázunk az elfogulatlanságra, amit az
ilyen műfajok a percepció szintjén képesek rombolni, másrészt már az
induláskor azt tartottuk, hogy az internet abban is különbözik a
nyomtatott sajtótól, hogy itt technikailag lehetséges, hogy bárki
elmondja a véleményét, így nincs szükség hivatásos megmondóemberekre
(amilyenek egyébként az induláskori csapatból részben mi is voltunk
valamikor).
- A BitTorent-Adidas párhuzam azért kicsit sántít szerintem. A
BitTorenten pont ugyanazt a fájlt kapom meg ingyen, amit ti pénzert
árultok, míg a kínain nem ugyanazt a cipőt kapom meg, mint a
szakboltban. Oké, tehát az origo nem fog belefolyni a
vélemenyformálásba, viszont te például kivétel vagy. A tilosos
szereplésedre gondolok...
- Azért az átlagfelhasználó számára jár minőségi előnnyel a legális
letöltés használata. Garantált a minőség (bitsűrűség), könnyebben
megtalálja, nem kell sorban állni, és a tagek is biztosan jól vannak
kitöltve, biztosan nem vírusos, stb. Ennél nem feltétlenül nagyobb a
különbség az esetleg ugyanúgy Kínában gyártott valódi és a hamis
sportcipő között. A saját szereplésem a Tilos Rádióban semmilyen
viszonyban nincs az origóval, bár ott sem szoktam politikai
véleményt kifejteni.
- Többször írtam már az origo tartalomkezeléséről is, így például
arról, hogy eseteként az Itthon rovatotok vezető anyagainak jelentős
része a Népszabadságból átvett anyagokból áll. Van valamilyen
megállapodásotok velük?
- Nincsen. Sosem veszünk át teljes anyagot, többnyire összefoglaljuk a
tartalmát és többször is megemlítjük benne a forrást. Naponta
legfeljebb három cikkel tesszük ezt, ami elenyésző része a napi
hírtermésünknek és általában a kora reggeli órákban, a napi hírfolyam
beindulása előtt történik ez. Nem látom be, hogy ez mennyiben eltérő
mondjuk egy rádióban vagy egy reggeli tévéműsorban elhangzó napi
lapszemlétől. Akikkel megállapodásunk van, azoktól teljes anyagot is
átveszünk, ha a megállapodás ezt lehetővé teszi. Az egyenleg egyébként
számunkra negatív, tőlünk jóval több hírt vesznek át mások, mint
amennyit mi másoktól, ráadásul a forrásmegjelelölés is többnyire
elmarad.
- Erre egyszer még visszatérhetnénk, mert nekem rosszabbak a
tapasztalataim - az origóval kapcsolatban is. Látom, elindult az
rss-szolgáltatásotok, de blogtémában eddig semmi. Legutóbb a Portfólió
indított blogszolgáltatást. Nálatok nincs beütemezve hasonló fejlesztés?
- Semmi érdekesről nem tudok ezzel kapcsolatban beszámolni. Nem kizárt, hogy lesz nálunk ilyen, de nincs további konkrétum.
- Kár. De azért nyilván vannak még terveitek a jövőre. Tényleg, hogy látod, hol fog tartani az origo, mondjuk 5 év múlva?
- Öt év múlva az origo olyan médiamárka lesz, amely több csatornán
(web, tv, mobileszközök) keresztül nyújt médiatartalmat és
közműjellegű szolgáltatásokat (levelezés, keresés, társkeresés,
bankolás, ügyintézés). Hogy utóbbiak az origo márka alatt
futnak majd vagy csak szorosan kötődnek hozzá, azt nem tudom
megjósolni. Nem mintha a többire mérget lehetne venni, öt év túl hosszú
idő egy olyan iparágban, amelynek az első fecskéi is tíz éve jelentek
meg.
Ezt a művet Creative Commons 2.5 Magyarország Licenc alatt tették közzé. Hivatkozz! Ne add el! Így add tovább!