Andersen cikkére azért még érdemes visszatérni: a sok dícséret mellett mindenképpen a szánalmas kategóriába tartozik a címadás ("Internetforradalom vagy marketingtrükk?"). Ha valaki egyszer felkészült, utánaolvasott, megértette, sőt le is fordította az átlag olvasónak a webkettőt, akkor miért megy bele ezekbe az elcsépelt álkritikai felvetésekbe?
A cikk legvégén is találunk néhány "szkeptikus" érvet, mint például: "Egyesek azt mondják, hogy a fogalom mögött valójában semmi sincs, csupán marketingkifejezésről van szó, amit a cégek mindig éppen úgy töltenek fel jelentéssel, hogy az a legjobban lefedje a vásárlók igényeit." Épp a cikk kétharmada bizonyítéka annak, hogy a fogalom mögött nem hogy van valami, de ráadásul ez a valami egy összetett és érdekes jelenség.
A másik hülyeség: "mások arra hívják fel a figyelmet, hogy csupán valamiféle öszvérről van szó, amely számos, korábban már kitalált technikai megoldást összesít." Kedves Dávid, ez csak azt bizonyítja, hogy manapság a forradalmak nem úgy mennek végbe, hogy leromboljuk a régi várost és felépítünk egy újat. Hanem természetesen a már meglévő jó fejlesztések mellé társulnak be új, szintén jó fejlesztések. Ám még ez sem forradalom. A forradalomhoz az kell, hogy egyszerre máshogyan, más szemüvegen keresztül nézzük ezeket a fejlesztéseket. Egyszerre megváltoznak a szempontok, elvárások, követelmények, amiket e jelenségekkel szemben támasztunk. Gestalt switch! (Hol vagy Thomas Kuhn? Segíts!)
"a new scientific truth does not triumph by convincing its opponents
and making them see the light, but rather because its opponents
eventually die, and a new generation grows up that is familiar with it."
Ezzel együtt klassz, hogy már nem csak a Csordás-féle cikkre lehet hivatkozni, ha valaki ötödik magyarázat után sem érti, hogy mi a különbség a Wikipedia és a Révai Nagylexikon között.
