Ahogy jövünk ki a karácsonyi vásárlási lázból, úgy érkeznek az amerikai tudósok felmérései, melyek a vásárlói szokásokat, sőt, a vásárló agyát is vizslatják. Például azt, hogy agyunk különböző felében villan fel a lámpa, ha az ajándék megpillantásáról, avagy: az ajándék árcédulájának megpillantásáról van szó. Jó, nem történt semmi ezzel a kutatással: megmagyarázták azt, amit mindig is tudtunk. Az ember érzelemmel támad az ajándék felé, ám értelemmel fizet a kasszánál. Vagy nem. Izgatottan várjuk a brit tudósok ellenkutatásának eredményeit.

The results can explain the growing tendency of consumers to overspend when purchasing items with credit cards instead of cash, because consumers do not immediately pay for items charged to credit cards and the "pain" of the potential loss is minimized.

Őszintén szólva, ebben sincs valami nagy újdonság. Egyértelmű, hogy amikor az embernél csak papírpénz van, kétszer is átszámolja, hogy akkor most ebből hány lélegeztetőgép is jött volna ki, ha nem lenne most ennyire embertelenül önző, és nem cipelné haza ezt a tévét.

A kártyás fizetésnél meg az ember csak nagyvonalakban oszt-szoroz. Kábére ne bukjam a hónapot, és rendben vagyunk. Persze azért nem árt stimulálni azt a másik lámpát is, ami a túléléshez lett becsavarva.

Szóval nyilván az amerikai protestáns etika, ami újkori formájában például a szorgalmas kupongyűjtési őrületben manifesztálódik, rejt magában valami mélyen evolucionalista vonást: a túlélés érdekében raktározunk, nézzük az olcsóbb termékeket, keressük a házi kasszánkat legkevésbé megrengető vásárlási lehetőségeket.

Ugyanakkor sose felejtsük el, hogy a protestáns etika még Amerikában is csak mítosz.