Ha már Eszpeenek említettem az Arcitecthure in Helsinki-t is a Sonic Youth/Long Blondes mellett, akkor csapjunk is bele a lecsóba, és nézzük meg, mire érdemes cserélni unásig hallgatott számainkat, melyeket csak azért hagyunk a lejátszón, mert félünk bevallani, hogy már nem tetszik az, amiért régen odavoltunk.

Na szóval nagy levegő, törölni az összes unalmas, állandóan csak skippelt hülyeséget, és töltsünk rá...

Például Helsinkit. A formáció - bármennyire is ambientes a névválasztás - nem egy prüntyögős, vízcsobogásos, perkassönös bénázás, hanem egy nagyon is eleven bulizene, egyenesen Ausztráliából. A nem létező országról a sörén és az állatain kívül még azt szoktuk tudni, hogy mindenkit Bruce-nak hívnak, meg hogy nem történik semmi, ezért mindenki szörfözik.

Pedig az ausztrál fiatal nagyon is rajta van a szeren, ha a szer a zene, és legyen most az. Igazából be kell hogy valljam, mielőtt kiutaztunk Barcelonába a Primaverára, valahogy rossz sorrendben lökődtek ki a Helsinki-dalok az iPodon, és elment a kedvem az egésztől, nem is számoltam velük (majd nézek valami mást). Igazából Eszpee-ék csillogó tekintete késztetett arra, hogy mégis belehallgassak, ha már...

Kiváló, pörgős, bulizós, és semmiképpen sem szokványos koncertet adtak a tengertől jó 6 méterre. Bár a szomszéd színpad zúzós világvégerockja néha kicsit bezavart a Helsinki popjába, ettől függetlenül kiválóan átjött a teljesen parttalan bulizós popzenébe csomagolt világmegváltósan játékos életérzés. Életem első olyan koncertje volt egyébként, ahol a közönség soraiban több színes, rikító ruhába öltözött embert láttam, mint a szokásos fekete-barna-szürke-farmer felhozatalt. És ez mindent elmond a Helsinki-életérzésről.

Érdeklődők elsőre a "We Died, They Remixed" és a "Fingers Crossed" albumcímekre keressenek rá a megfelelő webhelyeken.

Hogy egy kicsit érzékeltessük a Primavera eklektikus jellegét, egy félfordulattal essen szó most Mijk Van Dijkről, aki a számomra ellenszenvesebb techno szcénát képviseli az elektronikus zenék univerzumában, de a Primaverán előrittyentett szettje meggyőzött arról, hogy nem csak a németek gondolják a németekről, hogy van helyük az electronica égboltján. Ha mondjuk letöltésre nem is feltétlenül érett, de ha egy buliban valaki az ő korongját akarja felpakolni, ne nagyon tiltakozzunk.

Visszatérve a gitárokhoz meg az üvöltözéshez, a Comets on Fire mellett mostanában a Black Lipsszel is meg fogok próbálkozni. Kábé a Beach Boys, a Beatles és a punk-grunge massza lehet a háttere a zenekarnak. Bár a Primaverán hallgatva őket néha nehéz volt eldönteni, hogy komolyan képviselik-e azt a fajta zenét, amit játszanak, vagy csak a hasonzenéket szeretik parodizálni. Azért az egyértelmű, hogy a világosban játszó (értsd: minimális alkoholfogyasztás) zenekarok közül ők hozták a leghajrázósabb, legugrálósabb bulit. Valami ilyesmi volt ott is:


Ami még nekem speciel bejött, az a Blonde Redhead. A japán énekesnő ugyan egy kicsit túlságosan is szeret Karen O lenni a színpadon, de a zene már abszolút saját vonalvezetés. Szerethető, kicsit inkább autóba való zene. Én kezdésnek a 23 című albumukkal kezdtem.

A nézőszámból és az emberek pólóiból arra lehet következtetni, hogy a Wilco a katalánok körében extrém népszerűségnek örvend. Mi sajnos az előzetes belehallgatások során egyáltalán nem tudtuk megszeretni. Sőt, néha kicsit bele is ásítottunk. De lehet, hogy csak mi vagyunk félreértésben. Ilyemire kell számítani letöltés után:

Aztán, mi van még? Kicsit sajnálom, hogy lemaradtam a Girl Talk és a The Good The Bad & The Queen koncertjéről. Utóbbi asszem lesz a Szigeten is, úgyhogy addig is, aki - velem együtt - még szűz a témában, az nézze meg a primaverás alakításukat:


Állítólag őrületes volt a The Rakes is a Primaverán, de mi sajna arról is lecsúsztunk. A White Stripes pedig szakavatott barátaink szerint fenomenális volt. Én csak azt sajnáltam, hogy nem egy fekete-fehér, karcos, túlfényelt tévéadásban láttam a koncertet, hanem jobbára (hisz teltház volt) egy színes kivetítőn.

Ugyancsak érdemes egy-két dal erejéig kipróbálni a 6PM-életérzést. Engem már többször megmentett a vasárnap délutáni ingerhiánytól. Az album, amit tölteni kell, a "Far From Perfect".