Hülye zenéket hallgatok, hülye könyveket olvasok. Próbálok a felszínen maradni. Meggyőzni magam a lehetetlenről. Négy fal, egy padló, meg egy plafon között. Túllépni néha. Például a "komoly határidős munka" (hívjuk csak khm-nek) szörnyű terhe okán. Ja, hogy nem megy? Vagy nem úgy? Pedig szokott?

Nem lehet mindig mindent. Van, amikor szerencsésnek érzed magad az életben, az életeddel. Úgy érzed, ezermillió apró dolog hirtelen összeáll egy egésszé. Nem tudod, hogyan és miért. Csak ámulsz. Gyönyörködsz abban, hogy lehetséges. Mostmár így marad... örökké.

Aztán van az is, amikor minden ezermillió darabra hullik. Állsz fölötte, rakosgatod, hátha össze tudod tenni vakon, csak az ösztöneidre hallgatva. Kétségbeesel néha, hogy a lehetetlent kísérted megint. Aztán elalszol. Az éjszaka közepén felriadsz, és megpróbálod újra. "But I was sadly mistaken" - sistereg a hangfalból. Fáradsz, elszenderedsz megint. Álmodban megpróbálod újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Megintcsak újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra. Meg újra......................