
A törvény értelmében ugyanis a pénzalapból csak olyan film kaphat, melynek rendezője vagy forgatókönyvírója izraeli állampolgár. A lap megjegyzi, hogy az Izrael Filmtanács egy hónappal ezelőtt olyan filmnek - a Sorstalanságnak - adott pénzt, mely nem meríti ki a szükséges kritériumokat.
Izrael történelmében először egy magyar film kapta a precedens nélküli 1,2 millió sékelt - írja a lap, mely azt is hozzáteszi, hogy sem a rendező (Koltai Lajos), sem pedig a forgatókönyvíró (Kertész Imre) nem izraeli, mint ahogy a film készítésében részt vett más személyek sem rendelkeznek izraeli állampolgársággal.
A cikk arra is kitér, hogy Magyarországon - "mely országot néha antiszemitizmussal vádolnak" - nemzeti kincsként kezelik a kérdéses filmalkotást. És az izraeli filmtanács azok után hozta meg döntését, hogy a magyar és izraeli kormány "két éven keresztül gyakorolt politikai nyomást".
Azért, hogy a filmet mégis támogathassa a filmes tanács, módosítani kellett az izraeli filmtörvényt. A knesszet oktatási bizottsága meg is hozta a kiegészítést. Akit érdekelnek a téma részletei, olvassa el az eredeti cikket, melyből kiderül, hogy ki és milyen indokokkal szorgalmazta a törvénymódosítást, és hogy talán szerencsésebb lett volna egy jogi kiskapu megnyitása helyett más módot találni - az idei év kétségtelenül legfontosabb magyar kulturális teljesítménye - a Sorstalanság-film izraeli támogatására.
Persze az is lehet, hogy a történtek nélkül talán még ma sem fejeződött volna be a film forgatása.
(A témával egyetlen csütörtöki magyar lap sem foglalkozik...)