Különös élvezettel írtak a nyomtatott lapok arról, hogy "az internet árthat", illetve "árt az intelligenciának az infománia". Brit kutatók emberekkel végeztek egy kutatást, és azt tapasztalták, hogy aki nyugodt körülmények közt dolgozik, annak nagyobb a koncentrációs és teljesítőképessége, mint azoknak, akiket folyton e-mailekkel és telefonhívásokkal (!) bombáznak.

A nyomtatott lapok valamiért az internetre verik a vizes lepedőt, holott a felmérés az e-mailezésről és a telefonhívásokról szól elsősorban. Bármelyik szociológus megmondhatja, hogy azok az alkalmazottak, akik olyan kommunikációs eszközökkel vannak körbevéve, melyekre nincsenek hatással (pl. beérkező levelek, beérkező hívások), vagyis a bejövő ingert (pop-up, csörgés) nem tudják kontrollálni, sokkal sztresszesebbek, így a teljesítőképességük is csökken.

A Népszabadság le is vonja a maga következtetését: "a megkérdezettek 62 százaléka ismerte be, hogy annyira rabja az e-maileknek és SMS-eknek, hogy otthon is ellenőrzi munkahelyi információit." Talán nem az e-mailnek meg az sms-nek "rabja", hanem az információk beszerzésének, a naprakészségnek... És mi az hogy "beismerte"? Talán bűncselekmény? De persze ezek nem olyan fontos különbség, hogy egy komoly lapban szót érdemeljenek.

Az internetes hírfogyasztás egyébként pontosan annyiban ártalmas az intelligenciánkra, mint a stikában, az asztal alól kikandikáló Népszabadság vagy Kiskegyed. De persze itt nem a tisztánlátás volt a lényeg, hanem hogy a nyomtatott hírlapok megint hátbabaszogathassák magukat, hogy azért újságot olvasni jó, internetezni meg egyenlő az elbutulással és a stresszel. Külön gratulálunk a könnyűnek találtatott orgánumoknak.