A kínaiak nagyon is rajta voltak a szeren az ötvenes-hatvanas években. Egy blogger szerint mind a lengyel, mind a magyar felkelés kezelésébe beleszólt a kommunista Kína. Előbbinél inkább a finom megoldást, utóbbinál inkább a fegyveres erőszakot forszírozta Moszkvánál.

A bejegyzés szerint a kilencvenes években tették hozzáférhetővé azokat a dokumentumokat, melyekből nyilvánvalóvá vált, hogy a lengyel és magyar krízis idején szokatlanul aktív volt a szovjet-kínai kapcsolattartás. 1956 október 29-én találkozott egymással a két fél. A szovjetek állítólag közölték, hogy mindkét európai ország a szovjet csapatok kivonását kérte, mire a kínai diplomaták inkább az "ellenforradalmárok" leverését szorgalmazták.

A kínai delegáció éppen a tárgyalások alatt kapott egy telefonhívást Maotól, aki állítólag annak a véleményének adott hangot, hogy ideje lenne a Szovjetuniónak kivonulnia Magyarországról és Lengyelországról, és hagyja, hadd válljanak függetlenné. A következő napon azonban érkezett egy jelentés, miszerint a szovjet csapatok visszavonulását követően káosz uralkodik Budapesten, és a felkelők gyilkolják a kommunistákat.

Ezt követően egy napos tárgyalás következett a kínaiak és a szovjetek között, minek eredményeként mégis úgy döntöttek, hogy jobb lesz ha visszavonulnak Magyarországra. Mao - a Budapestre delegált kínai nagykövettől és a kínai központi pártlap budapesti tudósítójától - naprakész információkkal rendelkezett a magyarországi helyzetről, és végül megváltoztatta álláspontját. A kínai kommunista vezér ugyanakkor jobbnak látta, ha még néhány napig magára hagyják a forradalmat, hogy a lázadók megmutassák magukat.

A tipikus maoista taktikának természetesen az volt a célja, hogy a forradalom leverését követően könnyebb legyen a "példamutatás". Hruscsov a történtek után állítólag így nyilatkozott: "Már nem is tudom, hányszor gondoltuk meg magunkat azzal kapcsolatban, hogy kivonuljunk-e Magyarországról vagy inkább leverjük a lázadást."
Akit érdekel a teljes blogbejegyzés, itt elolvashatja.