A magyar online piac webkettő témában kivárt: fejleszteni, stratégiai lépéseket tenni előre sok munkát igényel, ráadásul kockázatos vállalkozás is. Lehetett látni, hogy nálunk is robbanásszerűen nőtt a social networking. Szárnyalt az iwiw, és a myvip is átlépte néhány hét alatt (!) a negyedmilliós felhasználószámot. Nem lehetett nem tudomást venni erről, persze lehetett fikázni az egészet, hogy a social networking csak hülyéknek való, semmi értelme, és hogy csak egy lufi, ami nagyot fog pukkani.

Ezzel szemben az iwiw eladása mindent megváltoztatott. Hirtelen felderengett a nem is olyan távoli jövőkép, arról, hogy miként néz majd ki a t-online-origo-iwiw hármas napi összlátogatószáma, mekkora szelet is ez a virtuális tortából, és hogy van-e fejlődés tovább, vagy a behemót elkedvetlenít mindent és mindenkit. A t-online biztosra akar menni, ezért a MySpace karrierjét követi: viszonylag jókor veszi meg az iwiwet, a magyar social networkben ugyanis még rengeteg lehetőség van, de az alapok már le vannak téve: innen lehet szép házat építeni, biztos, megfontolt lépésekkel.

Gondolunk itt például az email (freemail) és az iwiwes levelező összekötésére, az iwiwbe integrált blogszolgáltatásra, a t-online-os multimédiatartalmak webkettessé tételére (megosztható videók, képek, és talán linkek). A user-generated tartalomra pedig csak rá kell emeni az origót: integrálni a kontentbe, és az egészet megfejelni egy perszonalizálható nyitóoldallal - számítva arra, hogy az IE7-ben, és a Vistában is kiemelt helyen lesz az rss. És eleve: a magyar netezők is meg fogják érteni, sőt használni is fogják ezt a lehetőséget arra, hogy maguk gyűjtsék egybe kedvenc online tartalmaikat. Márcsak azért is, mert a fél világ ezt fogja tanulni jövő ilyenkor.

A szép és kimért építkezésbe persze csak a rivális, gyors és innovatív ellenépítkezések rondíthatnak bele. Ma még kevés szó esik róla, de a social networking ebben az évben elfoglalja piaci helyét, ám ezzel messze nem zárul le a webkettő térhódítása. A mashup jellegű szolgáltatások következnek, melyek erősen rezonálnak majd a Vista és az IE7 új tulajdonságaira. Az amerikai netezőket már ma is szoktatják az AJAX-alapú interfészekhez. Gondoljunk csak a gmailre, a live.com-ra, vagy az új yahoomailre. A sor itt nem zárul le. A Microsoft komoly bázisokat fog kiépíteni a webkettes piacon. Várhatóan az év második felében.

Egymásra licitálnak ma a fejlesztők, az egyik innováció teszteli a másikat, és az egészben a legjobb, hogy a netezőkért folyik a verseny, ráadásul az ő bevonásukkal. A siker garantált, de a bukás is. Sokkal egyértelműbbé váltak a határvonalak jó és rossz szolgáltatás között. Regélhetnénk most a demokrácia 2.0-ról, vagyis a júzerek által felügyelt és gyártott webes tartalmak világáról, melyben a júzer minden korábbinál nagyobb hatalommal rendelkezik. És a blogok vagy a social networking mindennek csak egy-egy építőeleme. Az egész építmény nagyobbik része egyelőre tesztelés, kitalálás alatt áll. Meglehet, soha nem is lesz kész. De hiszen éppen ez az: az innovációt mindig az generálja, ha a megoldatlan problémákra nem születnek tökéletes válaszok, "csak" aktuálisan érvényesek. Elég hogy az irány egyre világosabb. És visszafordítani nem lehet. Sosem lehetett.

Hátrébb léphetnénk eggyel, és mondhatnánk azt, hogy 2001 után a web végre kezdi megtalálni saját fejlődési lehetőségeit. A web nem egy hagyományos tartalomszolgáltató. A web nem csak arra jó, hogy gyorsan tudunk levelet küldeni, és hogy elolvashatjuk a New York Timest. Szabatosan szólva, ezek a lehetőségek szükségesek, de egyáltalán nem meghatározóak. A webnek csak úgy van jövője, ha fejlődése eltér a hagyományos médiától. A web nem online tévézés, a web nem online újságolvasás, és a web nem online rádiózás. A web maga a platform, ahol mindez, és még sokkal több is lehetséges. A web maga a hely, melyen egyre inkább otthon érezzük magunkat.

Ne nézzük le a netezőt: ha megszimatolja, hogy a webkettőt egyesek a maguk profitmaximalizálására működtetik, el fognak fordulni, és megkeresik maguknak azt a biztonságos környezetet, melyben nem csak bízni lehet, de otthon is érzik magukat. Amiben érdemes részt venni, ahol érdemes jelen lenni. Ahol jó közreműködni. Ha nemrég még az volt a jelszó, hogy "take back the web", és hogy "we, the media", akkor holnap már az a jelszó, hogy visszavettük, mert a miénk. És nincs többé olyan, hogy ezt vagy azt kell használni. Freedom of choice! The choice of homey!