Kihagyhatatlan

Botswanában az orosz nagykövetség orosz filmhetet rendez. A nyitófilm, és egyben országos premier (?) a Szibériai borbély. Az orosz nagykövet elmondta, a kezdeményezés a botswanai-orosz kapcsolatok elősegítéséhez való "szerény hozzájárulás".

Mi az hogy irredenta? Mi lenne...

Hozzászóltatok, oké, akkor járjuk körül.  A probléma magvát az adta, hogy Orbánt le lehet-é "irredentázni" (ezt egyébként nem tettem, de mindegy) amiért autóján Nagy-Magyarországos országjelzés van. Nézzük is, mi az hogy irredenta. Ugye itt elsősorban az eredeti, vagyis az olasz irredentizmusból kell kiindulni. (Ennek van egy majdnem magyar vonatkozása, de erről később.)

Szóval az irredenta annyit jelent: valaki, aki olyan területre tart - véleménye szerint jogosan - igényt, mely egy másik országhoz tartozik, s teszi ezt a közös etnicitásra (common etnicity) és/vagy a korábbi történelmi birtoklásra (prior historical possession) hivatkozva.
 
Az autókon szereplő országjelzés jelentése az, hogy ez a gépjármű ehhez a szuverén országhoz tartozik. Na mármost Nagy-Magyarország már nagyon régen nem létezik, úgyhogy akinek ilyen embléma van az autóján, annál nem az van, hogy lemaradt volna nyolcvan évvel a történelemben, hanem éppen az, hogy "jó, most a csonka Magyarországon élünk, de nem ez az igazi Magyarország."

Ez szerintem bőségesen kielégíti az irredenta fogalmát, függetlenül attól, hogy a Trianon előtti időkbe való visszavágyódásról, vagy a jövőre vonatkozó területi követelésről van-e szó. A lényeg mindkét esetben ugyanaz: a jelenlegi határok igazságtalanok, és nem fogadjuk el őket. A kérdéses területeket pedig jogtalanul bitorolja a szomszédos ország/országok.

Hovatovább, egy volt (és talán leendő) miniszterelnök, aki állítólag a szomszédokkal való békés együttélés demokratikus híve NE ragasszon irredenta jelképet az autójára, mert az egyik horvátországi nyaralásán például kellemetlen meglepetések érhetik a helyi arcok részéről. De ennél is nagyobb bajba kerülhet: a szomszédos országok vezetői és népei nem fogják elhinni neki, és Magyarországnak, hogy a béke hívei. Ezt pedig pl. én kikérem magamnak. Több önmérsékletet, Viktor. Hogy otthon mi van kiragasztva a hűtőre, az senkit nem érdekel, na de ezt kikérem magamnak.

Az elején említett magyar szálhoz csak annyit, hogy az irredentizmus Olaszországban, a XIX. században született. Az Italia irredenta ("ki nem teljesedett Olaszország") párt/mozgalom követelése volt az, hogy csatolják az országhoz mindazon területeket, ahol (legalább többségében) olaszul (is) beszélnek emberek, így pl. Máltát, Dél-Tirolt, Grázot, az Isztriát, Korzikát stb. Szóval a magyar, vagyhát az osztrák-magyar szál az az volt az irredentizmus kialakulásában, hogy az eredeti olasz irredenták legtöbb területi követelése éppen az Osztrák-Magyar Monarchia területét érintette. Egyesek szerint az olasz irredentizmus volt a legfőbb indoka annak, hogy az olaszok beléptek az első világháborúba...

Hajrá Nagy-Olaszország matricások, hajrá Nagy-Románia matricások, hajrá Nagy-Magyarországosok. Éljen a jövő.

Blogellenőrzés a cégeknél

Korábban már foglalkoztunk a témával, de úgy látszik, az amerikai média szisztematikusan újra felkarolja az ügyet. Most éppen a CNN közöl dörgedelmes hangvételű címmel (Have a blog, lose your job?) egy cikket arról, hogy a cégek finoman szólva nem tűrik, ha alkalmazottjuk blogot ír. A cikk egyrészt kitér arra, hogy a blogok egyre népszerűbbek, másrészt hogy a cégek számára egy kétélű fegyverről van szó. Egyrészt jól jön nekik termékük értékesítésében a szabadszájú közeg, másrészt viszont ugye belső céges információk válhatnak publikussá ezzel a médiummal. 

A cikk kitér arra, hogy a Google is vadászik blogger alkalmazottjaira, de ma már van számos példa arra, hogy dolgozókat bloggolás miatt rúgnak ki állásukból. Merthogy az USA-ban sok államban igazából az sem számít, hogy a blogger otthonról vagy munkhelyéről anyázza munkaadóját, a jog utóbbi oldalán áll. Na szóval, jó lenne, ha Magyarországon is lenne erre precedens, mármint hogy munkaadó egy blogoldalt próbál meg becserkészni. Abban egyetértek a munkaadói vehemenciával, hogy nem örülnek neki, ha belső dolgokat kiteregetnek. 

Ez az egész egyébként a metablogok felé vezet. A technika a következő: a vállalati belső információt ismerő blogger magánúton, pl. emailben küldi el információját egy számára ismeretlen, ám a témával foglalkozó bloggertársnak, aki persze nem áll alkalmazásban az adott cégnél. Így az információátadás a privacyban marad, de maga az információ mégis nyilvánosságra kerülhet. Deep Throat-effektus.

És akkor még nem beszéltünk a céges email- és blogmonitoringról. Merthogy Magyarországon is létezik ez. Elsősorban az előbbi, úgyhogy csak finoman a munkahelyi emailezgetéssel, chateléssel!

Orbán és a Nagy-Maós embléma

Na, mielőtt azt gondoltuk volna, hogy a Nagy-Magyarországos autóembléma kizárólag a taplóbb fajtából való, a határon túli nyaraláson mindenképpen a helyiekkel való konfliktuskeresést preferáló, szavazni azonban még képes magyar állampolgárokra, illetve a tisztességes irredentákra jellemző, vessünk csak egy pillantást a tv2 Napló című műsorának Orbán Viktorral készült riportfilmjére.

Viktor - vagyonbevallásában is szereplő - Golfjával pörget éppen a pályaudvar felé, hogy vidéken elkápráztassa önnönmagával a népet, ám a szép, kerek forgatókönyv szerint íródott riportfilmbe hiba csúszik: Orbán Golfjának hátulján jól kivehető a Nagy-Magyarországos embléma.

Az ország felének miniszterelnöke - és hát négy évig a másiké is volt - irredenta jelképpel az autóján baktat tehát nap mint nap.  Szép, mondhatni. És itt még az a mentegetőzés sem hangzana jól, hogy a 15 millió magyarra, nem a határmódosításra, vagy a Trianon előtti idők visszasírdogálására gondolt, mikor egy madárcsicsergős hajnalon rásimította a matricát az ezüstös német kocsijára.

Gratulálunk a jó píárnak, így a fideszelnökös évértékelő, meg a jövőre esedékes választások előtt meg különösképpen. Matricához Winamp skint!

Mi lett Medgyessyvel?

Amióta nem miniszterelnök a Péter, el van tűnve. Pedig a honlapja nem redirektelt, csak átalakult. A nyitóolda azt ígéri, hogy folyamatosan tájékoztatást kapunk "munkámról, eredményeimről, a hazám érdekében végzett erőfeszítéseimről". Ez szép dolog "Magyarország utazó nagykövetétől." Várnám a kubai és thaiföldi élménybeszámolókat, de sajna...

Péter blogjának hírek rovatában a legfrissebb bejegyzés: "Párbeszédet sürgetett a kormány és az ellenzék között 'a nemzet nagy kérdéseiről' Medgyessy Péter, Boross Péter és Horn Gyula". Na hát ez nem túl érdekes, sőt, egyenesen unalmas - persze - MTI-hír.

A Beszédek rovat már kissé izgalmasabb - de nem annyira, mint exneje kitárulkozása - szösszeneteket tartalmaz. Például Medgyessy a The Boston Consulting Group díszvacsoráján azt mondotta: "...a másik következtetésem, az az, hogy egy jó nemzetközi brandet csinálni a McDonald’s-ból kicsit könnyebb, mint egy országból." Az első következtetése, hogy okos emberek szólaltak fel előtte. Meg azt is mondja, hogy "a fiatalokra vár, hogy igazán higgyenek magukban." Na Péter, ezért nem vagy már miniszterelnök.

Ja, és a CV-ben továbbra sem szerepel a titkosügynökösdi. Pedig jópontokat lehetne érte kapni, mondjuk a fogyasztóvédelmi vagy a James Bond-dublőri karrier választása esetén. "Elcsépelt, de nem tudok jobbat, minthogy egyetlen prioritás Magyarországon a tudás." Utazó nagykövetünk tehát köszöni, jól van.

Meztelen mell és a szolidaritás

A Yahoo News rendre toplistázza legnézettebb képeit. Jelenleg például a második legnézettebb fotójukon Hugo Chavez venezuelai elnök beszélget egy nővel a Miranda államot sújtó áradásokat követően. A dél-amerikai államban eddig legkevesebb 15 ember életét követelte a természeti katasztrófa. Oké, de miért ilyen népszerű egy elnökös beszélgetős fotó?

Hát azért, mert a nő, akivel Chavez elnök beszélget, éppen gyermekét szoptatja, s ebből kifolyólag fedetlen az egyik melle. A háttérben pedig - valószínűleg az elnök egyik embere - is a meztelen mellre koncentrál, s nem arra amit az elnök éppen mond. Gondolom az áradások utáni károkról érdeklődik az ország első embere , de mintha az "elnök emberét" ez nem zavarná túlságosan. (A kép itt látható.)

Erről tehát ennyit.  Ja, egyébként a kérdéses napon a legnépszerűbb fénykép két, szívalakban összeölelkező jordániai flamingót ábrázol. Boldog Valentin-napot mindenkinek.

Bloggerek mondatták le a CNN hírigazgatóját

Terjedelmes cikket szentel a világ talán legtekintélyesebb napilapja, a New York Times annak a hírnek, miszerint az amerikai bloggerek folyamatos támadásának hatására öt hónapon belül immár a második vezető amerikai médiaszemlyiség mondott le posztjáról.

Ezúttal a CNN amerikai hírtelevízió hírigazgatójának, Eason Jordannak kellett távoznia. A bloggerek azért támadták, mert Jordan a davosi konferencián valami olyasmit mondott, hogy az amerikai katonák szándékosan lőttek le 12 újságírót. Jordan lemondásakor úgy védekezett, hogy nem állt szándékában azt látszatot kelteni, mintha az amerikai katonák szándékosan lőtték volna le a kérdéses zsurnalisztákat.

Noshát, éppen ideje lenne ha a magyar blogok is nem csupán a szürke, irodalomalatti önéletrajzi izékből állnának. Nem mintha azt be kellene tiltani, csakhát nem csak ez van a világon. A szabad véleménynyilvánítás eme győzelme azért is fontos, mert a helyenként erősen ellenőrzött, szerkesztői vasszigor alatt kinyögött tudósítások, cikkek, hírek nem mindig fedik teljes mértékben a valóságot. Vagyhát fogalmazzunk szabatosabban: a valóságnak csak egy szeletére világítanak rá - jó esetben -, ami az olvasó (a fogyasztó) igényeit nem mindig elégíti ki.

Mondjuk megnézem, amikor egy magyar médiaszemélyiség azért mond le, mert hazugságon, nemtelen vádaskodáson érik.

A BKV-dolgozók lenyomták Botondot

Jó reggelt, Magyarország! Nem lesz BKV-sztrájk, így kedden mindenki betolhatja magát a munkahelyére, meg az iskolába. Persze ennél sokkal fontosabb, hogy végre valahára volt egy komoly sztrájkfenyegetés Magyarországon, értsd: a BKV dolgozói teljes (!) munkabeszüntetéssel fenyegették meg a munkaadót, amennyiben nem emeli bérüket átlagosan kb. 18 ezerrel. A megállapodás végül 16 ezer körül realizálódott, ami nagyon szép eredmény a szakszervezettől.
És még egy dícséret nekik: jól használták a médiát arra, hogy elérjék , amit szeretnének.

Mondom, a hír azért jelentős, mert úgy sikerült kiharcolni a béremelést, hogy közben nem köttettek elvtelen kompromisszumok a háttérben, hanem elmentek a végsőkig. Igazán örvendetes tehát, hogy a BKV-vezetés nem mindenható és a hatalmi arrogancia is kapott egy jó nagy pofont.

Az már mondjuk kevésbé korrekt a BKV-vezér Aba Botondtól, hogy ő jelenti be a megállapodást a Nap-keltében. Mintha ez az ő eredménye lenne, pedighát a szakszervezeti vezetőké az elismerés. A fényezésből ennyit. Kisemberek nagy napja.

Idézetek nektek

"Az MSZP egy modern mozit szeretne, egy igazi nagy filmmel, jó mondatokkal, jó fejezetekkel."

"Gyurcsány Ferenc nem tartózkodott családjával a baleset helyszínén, mert éppen Ukrajnában vendégeskedett."

"Kádár János - habár annak idején a puritánságot hirdette - mégsem tudott ellenállni a bűnös Nyugat fényűzésének: a párt garázsában két-három Mercedes várta, hogy a legvidámabb barakk ura útnak induljon."

"Minden rendes háztartásban van legalább egy vibrátor."

A legszerethetőbb spamek

Na jó, most kezdek besokallni a mailboxomba érkező spamektől. Először azzal bombáznak, hogy szokjon le 5 nap alatt a dohányzásról az új ingyombingyom csodaszerrel, és még ugyanebben az órában kapom a másik kéretlen e-mailt arról, hogy "8 Premium Cigars For ONLY $9.95". A kísérőszöveg meg, hogy ezekkel a minőségi szivarokkal nem dönthetek rosszul.

És akkor még nem beszéltem a két levél között érkezett vadonatúj, és nyilván világújsonság és csoda impotenciaűző tablettareklámról. Itt a reklámszöveg meg az, hogy a Viagrával ellentétben - mely "tudvalevőleg" mindössze 2-3 óráig  hat - ez az új hiperszuper bogyó akár 36 órás merevedéssel is megörvendeztethetne. Másfél napos merevedés. Az aztán a hétvégi sakkparti.

De a legjobb csak most jön. Szó szerinti idézetben: "... Tabs also have less sidebacks (you can drive or mix alcohol drinks with them)". Szóvalhogy alkoholizálhatok meg vezethetek is álló farokkal, és "kevesebb" mellékhatást is ígér a kéretlen reklámszöveg. Az persze nincs benne, hogy mégis milyen mellékhatásai vannak. De persze ez nem is érdekes, hisz a plezsör a lényeg, nem a hirtelen halál.

És hogy teljes legyen a sokkhatás, utóvégre beérkezett egy Climax Cream nevezetű termékreklám is. Hadd ne ecseteljem, milyen kísérőszöveggel. Elég legyen annyi, hogy visszatérítik az összeget, ha esetleg cserben hagyna a nagymamánál.

És akkor jön még ugye a ma slágere, a hawaii nyaralás, amiről egy klikkelés után megtudom, hogy "This offer is not available in your area." Nem baj, az a lényeg, hogy majd' minden nap megkapom.

Spam it!

Ne bloggoljá' mer' kirúglak!

Újabb újságírót basztak ki az állásából. Na miért? Mert álnéven írott blogjában olyanokra vetemedett, mint például hogy: igazán utálom a munkahelyemet. Meg megírta, hogy csokikát és lufikát osztogat a cég a szipmlán a munkájukat végző alkalmazottaknak, azért hogy érezd, milyen fasza gyerek vagy, hogy erősítsék a céges bandaszellemet.

A nagy vicc az egészben, hogy a csajszi egyetlen kollégáját sem mártogatta blogjában, csak elmondta a véleményét, ám a postolást követő napon már ki is rúgták a Herald Sun-tól. Egy kicsit vicc ez, főleg annak tükrében, hogy egyes becslések szerint a tengerentúlon immáron 8 millió blog kering az áramkörökben.

A Pew szakmegmondóembere szerint meg ez az egész hajcihő a bloggoló alkalmazottak körül azért van, mert a cégek nem olyan képet akarnak mutatni magukról a társadalom felé, mint amilyet a csacsogó bloggermunkatársak megalkotnak. No hiszen, a blog éppen erre is való, nem? Írni olyat, amiért face-to-face a főnök vagy a dédmama megorrolna. Nem mintha ők nem blogolnának.

Mondjuk annak nem sikerült nyomára bukkannom, hogy a csajt hogy találta meg a cége. Sejtésem szerint egyértelműen utalhatott önmagára a blogban, avagy a szerencsétlenje kiírta a valós nevét.

A Yahoo arról is ír a hír kapcsán, hogy a cégeknél éppen úgy nincsenek lefektetve a bloggal kapcsolatos irányelvek, mint ahogyan 10 éve az e-mailek vonatkozásában sem volt ilyen a vállalatoknál. Az USA-ban azért paráztatnak a munkaadók: egy csomó egyszerűen megmondja, hogy nem érdekli, hogy névtelenül bloggolsz, ne bloggolj, mert kirúglak. Húha, asszem megvan a legújabb IT-mumus.

Aki szeretné nálam jobban megérteni a történést, keresse fel a Wpost czikecskéjét: Free Expression Can Be Costly When Bloggers Bad-Mouth Jobs. (Költséges lehet a szabad véleménynyilvánítás ha a bloggerek sározzák a munkahelyüket.)

Ez meg itten egy másik jajveszékelés arról, hogy a blogokban vannak ám hazugságok is, és persze a hírügynökségek meg ellenőrzött információkat közölnek, úgyhogy megintcsak: fújj, bloggerek!

Azért azt jegyezzük meg, hogy nem csak a blogokban olvashatunk valótlanságokat. Az meg hogy a média fősodra többnyire és jobbára a szerelmetes hírügynökségek híreit öklendezi vissza, nem biztos, hogy mindenkinek kielégítő. Az az igazság, ami eléggé jól konfirmált ahhoz, hogy elfogadhassuk. Nincsenek kitűntetett hírforrások, nincs centrum, csak periféria van. Kellemes hóeltakarítást.

Idézetek idézetolvasóknak

Nem is rossz, ez az idézgetősdi. Íme néhány újabb, kifejezetten azoknak akik nem szeretnek nagyobb terjedelmű szövegtömböket végigolvasni. Nekik legyen mondva Edison egyik legfényesebb mondata: "Nincs olyan eszköz, melyhez az ember ne folyamodna, hogy megmeneküljön a gondolkodás fáradalmaitól!"

"A jog erejével kell megállítani a hazugságot a gyűlöletbeszéd elleni törvény létrehozásával."

"Több ezren ünnepelték a felnőttkor küszöbére lépett, tizenöt esztendős Magyar Szocialista Pártot szombaton a budapesti Syma csarnokban."

"A munkások is gyakran azt tapasztalják: a politikusok egyszerűen elfeledkeznek róluk. A fővárosba azért mentem, mert úgy látom: bár a vidékiek számára Budapest maga a világ közepe, a helyiek átkozódnak. Elvették tőlük a város irányítását (...)"

"A munkásnak magának kell tapasztalatait összegyűjtenie, feldolgoznia. Ő helyzeténél fogva erre képes, mi segíteni tudunk ebben, azzal, hogy következetes baloldali-kommunista politikánkkal egyre több dolgot tudatosítunk benne, leleplezzük mások álbaloldaliságát."

"A nagykoalíció az, amikor Pető Iván helyettes Moszad-ügyi államtitkár odaszól Orbánnak, a miniszterelnöknek: "Hé, te alcsúti gyerek, vidd le pincébe a tejet, hadd hűljön..." A nagykoalíció a nemzethalál szemfedője."

"A Magyar Demokrata Fórum júniusban már megérezhette a sikert. Ez még csak a kezdet volt. Nemsokára az ízét is érezni akarjuk."

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

A nap idézetei

"Orbán Viktor csütörtökön reggel vonaton érkezett Várpalotára, és az állomásfőnökkel folytatott rövid beszélgetést követően megkezdte a munkások és a munkahelyteremtés gondjairól való tájékozódást az esti fórum helyszínéül szolgáló városban. A Fidesz elnöke a nap folyamán ellátogatott egy alumíniumgyárba, beszélgetett a munkásokkal és a gyár vezetőivel." (orbanviktor.hu)

Egészségére, Kádár elvtárs.

"Hogy mi történt ezen a napon a múlt században? Megtudhatja A nap krónikájából, minden nap a hirtv.net-en."

Más sincs nálatok, vazze.

"Elgondolkodtatónak tartja Tóth Károly szocialista képviselő, hogy a Legfőbb Ügyészségen újabb egykori fideszes kormánybeosztottat vettek alkalmazásba." (Népszava)

No comment.


"Az alapítvány egyetlen szobában kezdte működését Déván bő évtizede, egy olyan kolostor épületében, amelynek udvarán az első emeleti ablakokig állt a szemét. Böjte atya azonban hisz a kis lépések politikájának sikerében." (MH)

Böjte atya az új Superman, vagy inkább a dévai Wallman


"Falusi Mariann, a Pa-Dö-Dő zenekar énekesnője fittyet hány a pihenésre. Az egész éves, fárasztó országos turné után Vietnamba, Kambodzsába, majd Thaiföldre utazott, de nem napozni. Túrázni." (Színes Bulvár Lap)

A fittyethányós nyaralás Kambodzsában.


"Lévai névértéken vált meg a 48 hektáros szőlőültetvényen működő, de földtulajdonnal nem rendelkező kft. 25%-os résztulajdonától." (Blikk)

Ez bizony szó szerinti idézet.

"Nagy és erõs pártnak tartja a tagsága az MSZP-t, amely öreges és lassú ugyan, de rá lehet bízni az ország vezetését. A Fideszt a harciassága, a neki tulajdonított manipulatív szándékok miatt utasítja el."

Szoci agyak, belülről

"Hó és ónos eső esik több helyen az országban. Árokba csúszott autók és kamionok nehezítik a közlekedést többek között az M1-es autópályán."

Óvatosan vezessenek, a hullagyalázás végett

"A szocialisták budapesti elnöke arra számít, hogy Orbán Viktor szombati óbudai látogatásán bocsánatot kér majd azoktól a panellakásokban élő emberekről, akiket megsértett a Fidesz, amikor egérlyukban lakó panelprolik jelzővel illette őket." (Népszava)

A Fidesz biztos, hogy indul a választásokon?

A magyar tömeggyikosság és a xenofóbia

Van nekünk itten egy kicsike problémák a körülöttünk élő egyéb népekkel kapcsolatban. Tudniillik, hogy ki nem állhatjuk őket. Persze nem mindenki. Legyünk igazságtalanul igazságosak.

Történik ugyanis, hogy a Vajdaságban embereket vernek meg, csakúgy mint például Magyarország összes megyéjében. Csakháthogy a vajdasági esetek kapcsán mi csak arról beszélünk, mikor épp magyar származásúak arcán csattan a pofon.

Így is van rendjén. Kit érdekel az, ha egy szerb pofon vág egy szerbet. Sőt, még örülünk is neki, titkon, picikét. No de itten szerb származásúak emelnek kezet az érinthetetlenekre - nyilván az esetek egy részében származástól függetlenül, politikailag korrekten verekednek, másszor meg azé' mer magyar az istenadta.

Még utóbbi eset sem teljesen egyértelmű, hiszen tökéletesen életszerű, hogy valakit meg akarnak verni, és ehhez csak ürügyet keresnek a pofozkodók, és éppen az jön kapóra, hogy a delikvens magyar. Vagy mi.

Most, itten a horgosi tömegmészárlás kapcsán valahogy az az érzése az embernek, hogy annak nem szabad kiderülnie, hogy itten magyarok vertek, verettek magyarokat, ráadásul nem etnikai alapon, hanem "gazdasági" ügyletek miatt. A szerb sajtó nyilván hazudik.

Persze kíváncsi lennék arra is, ha történetesen  a "gazdasági alapú" leszámolást szerbek követték volna el. Akkor mi lenne? Véletlenül eltűnne a "gazdasági szál", és maradna az etnikai, és a sopánkodás azon, hogy ezek a szerbek persze ilyenek, hisz mindig is tudtuk, balkán, meg minden. Nem emberek, na.

Közben azonban van ez a csongrádi eset, hogy szerbgyalázó feliratok jelentek meg a szerb ház- és templomfalakon. A magyar sajtóban máris az a komment vált hedlájnná, hogy ez bizony itten provokáció. Fel sem merülhet, hogy etnikai indíttatású gyűlölködésről van szó? Marginális eset, na.

Egy szem normálisnak mondható riport a témában, persze a helyszínről:  Az uszító feliratok eltávolítását a nagy hideg akadályozza. Sovinisztarasszista tél.

A korábbi tudósítás meg tartalmaz egy képet: egy szerb templomra kanyarintott firka szerint "Halál a szerbekre, Horgos".  Foglaljuk csak össze: feltételezhetően magyar megrendelésre, üzleti izék miatt kivégeznek egy vajdasági magyar családot, erre egy magyarországi szerb templomra ráfirkantják (üzenvén a magyarországi szerb kisebbségnek), hogy bosszú lesz, bazmeg.
Ethnic Serbs in Hungary and Hungarians, welcome to the European Union.

Kedves magyar sajtó, megint van itten egy kis helyretennivaló. Ja, és az emtévés Kárpári Krónikát meg a hírtévét inkább a szerbeknek, románoknak vetítsétek, ha meritek. Köszike.

Ügynöklista vérfarkasokkal és új lebukottak

Köszönjük meg szépen a Political Capital-nak, hogy egy weboldalra összegyűjtötte 19 olyan ember nevét, akiről eddig is tudta mindenki, hogy. Állítólag ez egy fene nagy polgári engedetlenség, és nem ám szimpla píárfogás.

Még szerencse, mert különben megismertük volna az ügynököket meg tartótisztjeiket. Egyébként jobb ha beletörődünk abba, hogy nem lesz idehaza ügynöklista. Miért nem? Mert vannak Krakus Péterek, akik előbb vádolják meg csalással a kormányt, mithogy színt valljanak, és előbb mutogatnak minden hájjal megkent jogászaikra, minthogy ők, by heart elmondják a tutit, vagyis, hogy miért voltak inkább ügynökök az átkosban, mint inkább nem. Megyó meg ugye James Bond.

Alapszabályok a magyar besúgókkal és tartótisztjeikkel kapcsolatban: mindenki kényszerítve volt, mindenki meg volt félemlítve, senki sem sodorta veszélybe senki életét, csak a pörkölt volt a szobakonyhában, meg egy zsíros papírdarab és egy csonkolt ceruzavég, amin olyanok álltak, hogy a 'Pisti jó kommunista, szereti a feleségét, és sosem szervezkedne az állambácsi ellen. Tessék őtet felvenni az egyetemre, mert különben báró lesz belőle.'

Így teltek a Kádár-rendszer napjai, mígnem kimúlt szegény, mármint a rendszer, és nem maradt utána semmi sem. Ez a harc lett a végső, és a csillagosok nem bűnözők. De nyugi, a társadalom kompenzál, amíg az egykori állampárti erőszakszervezet tagjai nem bűnösök, addig a jointot a suliklozetben körbeadó kölykök például igen.

Mert azért rend és fegylem uralkodnak itten a Pusztaországban.

Másrészről meg a legnagyobb hazugság, hogy az ügynökök listájának közszemlére tétele a "múlttal való szembenézést", a "tisztánlátást", a "történelmi igazságtételt", "a Kádár-rendszer jobb megismerését, megértését" szolgálná. Egy szart. A társadalomban meglévő vojőrködést szolgálná. Ahogy meglessük a valóságshow-k szereplőit jerk off közben, úgy szeretnénk látni, ahogy a szemünk láttára döbbennek rá az ügynökök, hogy lelepleződtek bazmeg.  Ezt a "múlttal való szembenézést" lehetne erősíteni azzal, hogy behívnak több száz embert egy valóságshow-ba, és minden héten behoznak egy aktát, és rámutatnak az éppen leleplezett ügynökre vagy szt-tisztre. Ki vagy szavazva, öreg, csomagolhatsz.  Aztán jöhet a bandzsidzsamping meg a  tejszínhabos töltöttkáposztaevés, szórakoztatásilag.

Mert akárhogyis nézzük, a cél itt ez. A "dráma" bemutatása a tévékben, újságpapírokon. Hogy, Jesszus, ez is az volt, és nézd meg, hogy meg van törve, vagy nézd, hogy védekezik a szerencsétlen pellengérre állított házmester. És akkor lehet nyomulni, riportozgatni, hogy hogy is volt ez az egész. Mert a Józsit mindenki rendes embernek ismerte a faluban, de most, hogy kiderült, hogy ügynök, dupla áron kapja a szilvát a söntésben.

Ollé, ez lenne kedves társadalom a nagy magyar ügynökshow. És milyen reklámbevételeket hozna egy élőben leleplezett szerencsétlen ember. Ezzel még Győzike is lekopna a tévéképernyőről. Majomkodása érdektelenné válna egy ember/sok ember nyilvános meghurcolásához képest. Welcome to our late night reality show. Here is the one, who is going to cope with his secret agent past - just right in front of our cameras. Look how he suffers. A huge applause please, we'll come back after this.

In Memoriam Tar Sándor.

Akik be szeretnék vallani, ide írjanak: bevallom@politicalcapital.hu, de lehet közvetlenül a bulvárlapoknak meg a tévéknek is.

Az internet mint vészterhes mumus

Az őstévétől a blogveszélyig. Sokat olvasni, elsősorban nyomtatott hazai lapokban arról, hogy az internet mennyire vergődik, és hogy ott csak gyorsan fogyasztható híreket kapunk, és az igazi olvasnivalók persze a komoly nyomtatott lapokban vannak. Fikáznak, na. A print média ezen védekezése egyre kevésbé tartható. A helyzet egy kicsit olyan, mint amikor a háború utáni világban a tévéről mondtak hasonló rosszakat - élharcosként megintcsak a nyomtatott lapok.

Persze, ahogyan korábban a rádió vagy a televízió, úgy a közelmúltban az internet is azért tudott elterjedni a világon, mert valós fogyasztói igényeket elégített ki. Ma már pontosabban látható, hogy ennek döntő szerepe van abban, hogy egy médium sikeres legyen ebben a világban. Ha az emberek szeretik és használják is az internetet, akkor az internetre szüksége van ennek a civilizációnak.

Visszatérve az elején megfogalmazott vádra, márminthogy a világhálón csak gyorsan fogyasztható, ellenőrizetlen tartalmak keringenek, és a tuti pedig  a kinyomtatott lapokban van. Kis adalkékként legyen elegendő annyi, hogy a mai print lapok szerkesztőségei is majdnem kizárólag internetes híroszolgáltatásokból tájékozódnak (plusz a tévé és a rádió), és nagyszabású, komoly cikkeiket is az internet segítségével ellenőrzik. Akkor mire a nagy utálat?

Ma már egy újságíró alig emlékszik arra a világra, mikor a híreket máshogyan szerezték be. És hogy az internet kevésbé hiteles hírforrás lenne, mint  a print lapok? Aki már bolyongott az interneten, az tudja, hogy egy hír igaz vagy hamis voltának ellenőrzéséhez nem kell egy újságírót segítségül hívni. Mi magunk is utána tudunk járni, és mi magunk is el tudjuk dönteni, mi igaz s mi nem.

Nos, mielőtt további unalmas érveket hoznánk fel amellett, hogy az internet sokkal több előnnyel rendelkezik, mint egy pártíz oldalas napilap, mely Magyarországon jobbára hírügynökségi jelentések újrafelöklendezéséből, illetve sajtótájékoztatók lenyomataiból áll, think again.

Az internet gyorsaságával, és szinte korlátlan tartalmával lopta be magát az emberek szívébe. A szolgáltatásokról nem beszélve. Hiszen az internet nem csak hírforrás, de vásárlási terep, játéklehetőség, stb.  Ahogy a tévékkel és a rádióval is meg kellett barátkoznia, az egyre avittabbnak tűnő nyomtatott újságoknak, úgy az internet térhódításával szinte értelmetlenné vált olyan napilapokat vásárolni, melyek tegnapi híreket rágnak újra, ráadásul abban az ellenőrzött formában, amit  a politikusok sajtótájékoztatói, valamint a vezető hírügynökségek kiszabnak számukra.

Magyarországon pedig az internetes lapok közel olyan színvonalú, azonnali tartalomszolgáltatást nyújtanak.
Time has come. Deal with it.

A fejlett világban folyamatosan csökken az eladott print lapok száma. A 2004-ben tartott 57-ik Újságíró Világkongresszuson is (!) megállapították, hogy a világ országainak töredékében emelkedik az eladott példányszám. Hogy hol emelkedik? Hát az olyan fejlődő (értsd: szegény) országokban mint például Kína.

A világ legnépesebb országában is mindössze 85 millió újságot adnak el naponta, ami az 1,3 milliárdos ország lakosságához viszonyítva elég gyík eredmény. Európában elsősorban a fejlett országokban csökken nagy mértékben a nyomtatott újságok eladása, így Írországban vagy a briteknél. De, hogy egy szegényebb országot vegyünk, Portugáliában is 4 százalékos az éves visszaesés.

"Another possible contributor to the dumbing-down of newspapers is the growing proliferation of blogs…Economist Tyler Cowen at the MarginalRevolution.com blog predicts that, ‘mainstream newspapers will become less intellectual in their coverage, while (and because) niche options expand dramatically.’” Fool.com

Ja, és kedves bloggerek, netezők: a vezető hírforrások mamár a blogokból lopkodják össze veretes cikkeik ötletét, témáját. Az alábbiakban egy háttérinformációkal terhes cikket olvashattok angolul arról, hogy fújj a bloggerek, szegény médiamágnások, meg hogy a szemét médiamunkások blogokban írják le azt, amit szereksztőik, főnökeik a drága papírra nem engednek kinyomtatni: klikk ide.

Ismertetnék röviden egy olyan városi legendát, melynek megfejtését csak az ismerheti, aki olvassa:
"Bárhogy is keverjük össze egy szó betűit, ha nem adunk hozzá és nem veszünk el belőle betűt, és ha a szó első és utolsó betűjét a helyén hagyjuk, azt minden esetben meg fogjuk érteni, vagyis el tudjuk olvasni." Sőt, még azt is hozzá lehet tenni, hogy nem sokkal hosszabb idő alatt, mintha a szavak betűi a helyükön lennének.


Tegyünk egy próbát:

Msot éeppn azt aorkam bzoeítbinyani ezezl a mnotdatal, hgoy meg leeht érntei, és ez slerüikt is akokr, ha te, keevds osvlaó mettetegérd ezt a mooatndt.

Persze tovább lehet menni ezen a szálon, és meg lehet próbálkozni azzal is, hogy a szavak első és utolsó betűit is bevonjuk a keverésbe. Íme egy példa:

Az nökeli hitalva szdaier lemknyözée sznteri Bshu nnyei ktségöetélvsi péztn nkáív kniér a vétörnyhásoólzt a rszőöká stttoaúj tletkerüe msegegreséíté, az ott lyletofottat imeésnt munkatokál költgeisekén feédseerzé.

Mindenki döntse el maga, hogy igaz-e a hipotézis, avagy kamu az egész.

Angolul tudók is tesztelhetik magukat, illetve a legendát:

The picole say tehy are instivegtiang 109 ppolee in Sirltzeanwd as prat of a wodilrdwe oatriopen tgargietng clihd poponragrhy on the iernentt.

Egy lájtosabb verziója ennek a legendának, hogy csak a szótagokat keverjük. Természetesen ez jóval hihetőbb, hiszen a nyelvekben, így pl. a magyarban vagy az angolban nagyon sok az egy-két szótagból álló szó, amit nem olyan nehéz dekódolni a csodálatosan hétköznapi elménknek.

Náci fogolytáborok az USA-ban

Voltak-e náci fogolytáborok az USA-ban? Mi az hogy, nagyonis. Nem sok kutatás folyt ebben a témában a tengerentúlon, arról nem beszélve, hogy Európában pedig végképp homályba burkolózik ez a téma. Tán csak néhány történész tud erről, a sajtó pedig egyáltalán nem értekezik a témáról. Pedig.

Én magam is teljesen véletlenül értesültem erről a történelmi tényről. Éppen amerikai hírműsorokat nézegettem a neten, mikor rátaláltam az egyik texasi tévécsatornára. A hír lényege az volt, hogy Hearne városka turisztikai bevételeket remél attól, hogy renoválják, és kvázi egy skanzent csinálnak a második világháború idején létesített náci fogolytáborukból. A hír lényegében arra épít, hogy egy amerikai történész feltárta a ma már igencsak lepusztult táborhelyet.
De mi is volt ez az egész?

A második világháborúban Rommel afrikai hadtestének katonái közül sok hadifoglyot ejtettek az amerikaiak. Egy bizonyos cél érdekében tömegesen elkezdték az USA-ba szállítani ezeket a német foglyokat. Az USA-ban egyébként a II. vilháború alatt több száz fogolytábort létesítettek. A cél az volt, hogy a háború folyamán a foglyul esett amerikaiakért cserébe az USA is tudjon adni német hadifoglyokat. Vagyis a "fiaink megmentsése" hazafias gondolat vezette az amerikai döntéshozókat.

Nos, a nevezett táborban, Camp Hearne-ben több ezer náci foglyot szállásoltak el (Ez volt a legnagyobb ilyen tábor az USA-ban). A kisváros azért szerette volna, ha náluk épül fel a tábor, mert gazdasági hasznot reméltek a több ezer hadifogoly és többszáz amerikai katona elszállásolásából. Ez be is jött, hiszen a kisváros sosem volt prosperálóbb, mint ezekben az években. Az amerikaiak egyébként nagyon büszkék voltak arra, hogy ezekben a táborokban a Genfi Konvenció értelmében tartották a foglyokat. Vagyis legalább olyan ellátásban részesütek, mint amerikai fogvatartóik. Ennek eredményeként a németek a táborokban egy amerikai kisváros életét élték. Saját kocsmájuk, éttermük, zenekaruk volt, és a foglyok közül a művészet iránt fogékonyabbak képzőművészeti alkotásokkal is megörvendeztették egymást (képek lejjebb).

Ugyanakkor voltak lázadások is. A német katonák közt kisebbségben, de voltak hitleristák, akik rendre megpróbáltak megszökni. Az egyik ilyen esetben, egy mississippi-i táborból szöktek meg német hadifoglyok, akik azt tervezték, hogy eljutván a keleti partra ellopnak egy repülőt, majd Grönland érintésével eljutnak Európába. A terv nem sikerült. Alabamában elfogták őket.  Érdekes, hogy az amerikaiak azért a déli államokban létesítették ezeket a táborokat, hogy ne kelljen a fűtésre költeni. Tudom, hogy meseszerűen hangzik ez az egész, de mégis igaz. Sőt, Kanadában is létesültek ilyen fogolytáborok, ahol - kutatásaim szerint - például magyar katonákat is fogva tartottak a háború alatt.

Hogy mi lett a sorsa a tengerentúlon őrzött náci katonáknak? Egy részüket még a háború alatt kicserélték amerikai foglyokra. Többségüket azonban csak a háborút követően szállították vissza Európába, ahol a belgák és franciák az újjáépítésben alkalmazták őket néhány évig, majd hazaengedték őket. Az USA déli államainak sajtója rendre beszámol azokról a találkozókról, melyen az egykori fogvatartók és fogvatartottaik találkoznak. Vannak olyan németek, akik a háborút követően visszatértek az USA-ba, és ma már jó amerikai állampolgárok azon a földön, ahol egykoron hadifoglyok voltak.

Sajnos eleddig egyetlen olyan magyarra sem bukkantam, aki megjárta volna valamelyik kanadai vagy amerikai fogolytábort. De az biztos, hogy több kanadai fogolytábor - ma is létező - temetőjébe is áll olyan sír, melyen magyar hangzású név áll. Egyébként Kanadában és az USA-ban ezek a táborok igen kieső helyeken létesültek, és miután a foglyokat visszaszállították Európába, funkció nélkül maradtak. Ma ezek szellemvárosokként léteznek, és általába a turisták keresik fel e helyeket, mint kultúrtörténeti érdekességeket.

Íme néhány kép.



Akit a téma jobban érdekel, klikkeljen ide.  A  képen pedig kattintgass a piros pontokra.
Akit az érdekel, hogy a Camp Hearne hogy néz ki manapság, klikk ide. És szintén a piros pontokra kell aztán klikkelni.
Egy történet a témával kapcsolatban az amerikai médiában: German POW Finds Home In America
És egy könyvből vett részlet arról, hogy azért nem volt minden fenékig tejfel: One German POW's Story

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

Welcome news

Mindjárt nyissunk két közérdeklődésre számot tartó hírrel. Az egyik, hogy Gyurcsány Ferencnek sikerült bekerülnie a legnagyobb amerikai hírügynökség, az AP, valamint a brit vezérhajó, a BBC szerkesztőségi rendszerébe. Vagyis ma már az egész világ, beleértve a terroristákat is, értesülhetett arról, hogy a mi miniszterelnökünk az arabokat all together terroristának tartotta legalább egy mondat erejéig. Szigorúan viccből, persze.

Ference Gyurcsany said he was sorry for any offence caused by his remarks, which were made at a private party. Local media quoted Mr Gyurcsany as having said the Saudi football team included "very many terrorists". Persze most aztán felvethető lenne az, amire  amagyar sajtó nem fog vállalkozni: ti. hogy akkor ezzel nőtt-e a terroveszély Magyarországon. Mielőtt csípőből rávágnánk, hogy nem, azért gondoljunk bele abba, hogy ilyen kiszólást a terrorral megfenyegetett Nyugat egyetlen vezető politikusa sem engedett meg magának. Az is elgondolkoztató, hogy a hírről a Gulf Daily News is beszámolt.   Persze minden angol nyelvű hírforrás rögtön le is szögezi, hogy itt egy bocsánatkérés már történt, de ugyancsak megjelenik az a vonulat, miszerint ennek diplomáciai visszhangja volt, de az arab nagykövetek végül elfogadták a bocsánatkérést. Na most, mi a fasz van ezzel a Gyurcsánnyal?

Török Gábor, a nép politológusa szerint ez egy lassan ölő méreg a politikus számára. Ha lesz még egy-két ilyen beszólása, akkor az emberek egy idő után így fognak rá gondolni: a Gyuri, aki nem tudja, mit beszél.
Pedig már majdnem elhittük, hogy van ennek az országnak végre egy normális miniszterelnöke. Kár érte.

Az meg persze mellékzönge, hogy az egész hajcihőben éllovas két médium, a hírtévé és a magyarnemz dörzsöli a tenyerét. Túl a foxnews színvonalán, vagy inkább alatta, a hírtévé honlapján például két napja ez a vezető hír, és egy szimpatikus "publicista" is rátornászott a témára. A "Pofád befogod, Népszabadság! - MTI, viiiigyázzz!" című valami szerzője például ilyeneket ír bele a gépébe: "Félre ne értsétek, kedves Népszabadság és MTI! Éppen a címben foglalt felszólítás ellenkezőjére biztatnálak benneteket: tökös, becsületes, független, objektív újságírásra. Tudom, nehéz a régi beidegződéseket leküzdeni, amikor valamelyik egykori elvtárs leszól a piros telefonon a Köztársaság térről. Mégis. Én bízom bennetek. Csak azért szólok, mert az elmúlt három napban valami döglött legyek estek a levesbe."

Szóvalhát, éppen az a hírtévé komcsizik persze megint, melyet nemzetesek irányítanak kézi vezérléssel. A Magyarnemz-ről meg csak annyit, hogy értelmes ember biztos nem idegesíti már magát azon, ami abban a lapban szavak formájában megjelenik.

Szerencsére van nékünk egy atombiztosan fasz politikai irányvonalunk, és az azt lihegve követő sajtója, mellyel in contradiction Gyurcsány továbbra is homo sapiens benyomását kelti.
Hogy - nem csak, de kiváltképp - Magyarországon mennyire szánamas dolog jobboldalinak, fideszesnek, stb. lenni, arról majd egy későbbi teadélutánon.

VISSZA AZ OLDAL TETEJÉRE

Kazah-magyar tengely

Persze a magyar kipcsákok szeretnék megőrizni kultúrájukat, és ennek kapcsán egyeztetnek most az anyaországgal. Akinek vannak kipcsák felmenői, írjon. Hátha össze tudunk hozni egy veretesebb kipcsák sztorit, kis színesekkel.

Mi a Hírbehozó?
A Hírbehozó egy newsblog. Magyarosan: hírblog. Még magyarosabban: egy olyan napló a világhálón, amiben híreket, meg minden hasonlót olvashatsz. Gyakran kommentálva, kiegészítve, merő szubjektivitással nyakonöntve. Tehát, semmi különös.

Lehet mobilon olvasni a Hírbehozót?
Hála a freeblognak, lehet. Nincs más dolgod, mint a telefonodon belépni a wap-szolgáltatásba, és ott fellépni a wap.freeblog.hu/hirbehozo.wspx címre.

Túl sokára töltődik be az oldal. Mit tegyek?
Ha Firefoxot használsz, akkor tiltsd le a képeket. Így például a fejlécet. Ezt az Adblock nevű extensionnel tudod megtenni. Ennél sokkal egyszerűbb, ha a wapos oldalt használod. Vagyis a http://hirbehozo.freeblog.hu helyett a http://wap.freeblog.hu/hirbehozo.wspx címet pötyögd be a böngészőbe.

Mi az a szöveg a fejlécben, és ki az a Bertrand Russell?
A fejlécben olvasható mottó Bertrand Russel angol filozófustól vett idézet. Szabadfordításban annyit tesz, hogy „az élvezetesen elfecsérelt idő nem elfecsérelt idő.” Russellről sokmindent olvashatsz a neten, elsősorban angolul. A könyvesboltban meg keresd mondjuk a Nyugati filozófia történetét. Matematikusoknak ajánlott hét végi olvasmány a Principa Mathematica.

Hogyan tudom betenni a Hírbehozót a kedvenceim közé?
Igen, sokan nem tudják, ezért érdemes kitérni erre is. Ha Internet Explorert használsz, akkor egyszer dolgod van. A nyitóoldal bal felső sarkában rákattintasz a „kedvencek közé” szövegre, majd megnyomod az „OK” gombot. Ennyi. A kezdőlap beállítása ugyanilyen egyszerű.

Nekem is van blogom/weboldalam, és szeretném kitenni a híreidet.
Bocs, de csak ahhoz járulok hozzá, ha egy xml-es megoldással kirajzolod az oldaladra a bejegyzéseim címeit. Nincs más dolgod, mint a következő címen található szkriptet bemásolni a blogod Sablonjába: http://hirbehozo.freeblog.hu/archives/2005_Apr_hirbehozo.htm#575428

Van RSS/XML?
Mindjárt kettő is. Az egyikkel a legfrissebb bejegyzéseket tudod feedelni. Az itt lakik: http://hirbehozo.freeblog.hu/rss.xml
A másikkal meg a hozzászólásokat tudod nyomonkövetni: http://www.haloscan.com/members/rss.php?user=hirbehozo

Unom a Hírbehozót. Mit csináljak?
Velem is megesik. Semmi gond. A nyitóoldal bal alsó hasábjában találsz egy csomó linket különböző oldalakra. Kattints az egyikre, és viszlát.

Keresem az egyik hírbehozós bejegyzést, de nem találom!
Igen, ez velünk is előfordul. Néhány tipp. Ha emlékszel rá, hogy melyik rovatban volt, akkor a jobb felső hasábban található rovatlinkek közt elvileg megtalálod a bejegyzést. Ha nem emlékszel rá, akkor vagy a bal hasábban a „Hírbe hoztuk még” legördülő menüben keresgélj, vagy a jobb hasábban található keresőmotort használd. Utóbbinak pici szépséghibája, hogy csak az adott hónapot találja meg, amiben a bejegyzés megjelent. De semmi gáz. A hónap oldalán CTRL+F, aztán beírod a kulcsszót megint, és elvileg rátalálsz a vágyott bejegyzésre. Bonyolult, de jobbat még nem volt időnk lefejleszteni.

Miért nem tudok szavazni?
Szavazni egy IP-címről egyszer lehet egy szavazásra. Ha nem tudsz szavazatot leadni, akkor vagy szavaztál már, vagy valaki más megtette ezt a te IP-címedről. Ez igazságtalanság, de nem tudunk jobbat.

Hogyan tudom felvenni veled a kapcsolatot?
Ha tényleg fontos, és nem maradt más ötleted, küldj e-mailt: hirbehozo@freemail.hu. Válaszolni akkor szoktam, amikor kedvem van, de ha érdekes a levél, általában megnyomom a reply-t.

Isten tud teremteni egy akkora követ, amit már maga sem tud felemelni?
Vannak kérdések, amikre a Hírbehozó sem tud válaszolni.

Mik ezek a friss hírek itt a jobb oldalon?
Különböző online médiumok aktuális cikkei, hírei. A magyar mellett angolul, németül, olaszul és franciául. Ha tudsz egy jó maláj nyelvű xml-t, szólj.

Hogyan tudok bekerülni az Ajánlott Linkek közé?
Korábban ez úgy működött, hogy mindnekit kitettünk, aki kitette a Hírbehozó linkjét az oldalára. Ma már ezzel a technikával túlságosan hosszú lenne az Ajánlott Linkek oszlopa, ezért az új koncepció: azok kerülnek ki, akik 1. kurva jó oldalt csinálnak, szerintünk; 2. akiktől nagyon sok átkattintás érkezik be hozzánk. Vagyis érzelmi és önző szándékok vezérelnek minket (is).

Miért éri meg ezt csinálni?
Különösebben nem éri meg. Sok elfoglaltság, állandó törődés, de vicces és élvezetes, többnyire. Egy bloggernek magyarázzam?

Van moderálás a hozzászólásoknál és a Csetszobában?
Ugyanolyan moderálás van, mint normális online tartalomszolgáltatóknál.  Az inkriminált hozzászólások elkövetőit általában figyelmeztetjük először, aztán kitiltjuk őket, ha tényleg nagyon alkapatják magukat. De alapvetően többet megengedünk, mint amit a hozzászólóknak megengedtek gyerekkorukban a balatoni strandon.

Az a szám az oldalon a látogatókat mutatja?
Messze nem. Az csak az oldalletöltéseket méri. Ráadásul szerintem nem is teljesen pontosan. Ha kétszer kattintasz az oldalra, elvileg kettőt ugrik a számláló, és így tovább. Szóval nem túl fontos adat. Vagyis: jobbára használhatatlan, de azért szeretjük.

Szeretnék interjút csinálni a Hírbehozóval...
Ez dícséretes, de a Hírbehozó semmilyen nyilvános szereplést nem vállal. (Kivétel)

Folytatjuk...

VISSZA A HÍRBEHOZÓRA